Falánk kártevők lepték el a magyar földeket: mindent elpusztítanak, amit látnak

agrarszektor.hu
A tömegesen hazánkban telelő vadlibák főképp a Tiszántúlon évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban Ezt a kárt egyhítheti egy - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) által kezdeményezett - a napokban hatályba lépett, a vadászati idényeket érintő jogszabálymódosítás. A rendelet értelmében egységesítésre kerül a vadászható vadlúdfajok vadászati idénye, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Mindamellett, hogy a gazdálkodók elkötelezettek a természeti értékek megőrzésében, sajnos évek óta konfliktusforrás, hogy egyes természetvédelmi jelentőségű állatfajok tömeges megjelenése lokálisan komoly gazdasági problémákat okozott. Hazánk bizonyos területein a téli vonulás következtében jelennek meg természetvédelmi érintettségű, ugyanakkor vadászható vadlúdfajok több ezer egyedes csapatai - jelentős mezőgazdasági kárt okozva. Tiszántúli megyéink különösen érintettek ebben a kérdésben, mely kapcsán a MAGOSZ és a NAK egyeztetéseket kezdeményezett a jogalkotóval és a hatóságokkal. A probléma nagyságát mutatja, hogy például csak Hajdú-Bihar megyében a védett állatok által okozott károk több mint tízezer hektár nagyságú területet érintenek.

A MAGOSZ és a NAK által kezdeményezett szakmai egyeztetések és kidolgozott javaslatok révén született egy előremutató megoldás ebben az agráriumot, az állami természetvédelmet és a vadgazdálkodást egyaránt érintő kérdésben. A tömegesen vonuló vadlibák által okozott kártétel mérséklése érdekében a NAK és a MAGOSZ javaslatot tett a vadászható vadlúdfajok vadászati idényeinek országos szintű egységesítésére, mivel több tiszántúli megyében az őszi időszakban azokra vadászati tilalom állt fenn, ami gátolta az eredményes védekezést. Mindennek nyomán született meg az Agrárminisztérium 38/2021. (X. 21.) AM rendelete, amely módosította - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló - 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet.

A módosítás révén megszűntek hazánkban az eddigi, területi elhelyezkedéstől függő, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó, eltérő időpontokban kezdődő és végződő vadászati idények. Így az említett három vadlibafaj vadászati idénye - a módosítás értelmében - az ország teljes területén egységesen október 1-től január 31-ig tart. Úgyszintén változtak az elejtési (teríték) korlátozások is ezen fajok vonatkozásában: az új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?