A szabadságharc küzdelmei és az azóta őrzött jelképeink, hagyományaink egyszerre mutatják meg, honnan jövünk és mire vagyunk képesek együtt. 1848-ra emlékezve tisztán látjuk, bármit hozzanak is a napi politikai események, tudnunk kell, melyek azok az értékek, amelyekhez ragaszkodunk. Kifejtette, a márciusi ifjakhoz hasonlóan, mi is békét akarunk, hogy tovább épüljön az ország. Békés mindennapokban akarunk gyermekeket, unokákat nevelni, otthont teremteni, dolgozni, annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsuk hazánk önellátását, a magyar agrárium, a gazdatársadalom és a vidék megmaradását, erősödését. Így erősödhetnek tovább falvaink, kis- és nagyvárosaink; épülnek bölcsődék, óvodák, iskolák, gyárak, üzemek.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy számunkra, akik a magyar agrárium szolgálatában állunk, 1848 nemcsak a nemzeti szabadság kivívását jelenti. Az áprilisi törvényekkel a magyar vidék új korszak kapujához érkezett. A föld már nem a robotot és kilátástalanságot jelentett, hanem reményt adott. Lehetőséget a megélhetésre, a boldogulásra és a vidéki közösségek megerősödésére. A miniszter hangsúlyozta nemzeti ünnepeink szép hagyománya, hogy ilyenkor köszönetet mondunk azoknak, akik munkájukkal, tudásukkal és elkötelezettségükkel gazdagítják nemzetünk közösségét. Teljesítményük, sikeres életpályájuk, eredményeik mindannyiunk számára iránytűt jelentenek a jövőbe vezető úton. Az érdem személyes, de a gyarapodás a közösségé, amely most hálát mond mindazért, amit Önök az elmúlt években alkottak – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.