Nagy a baj: óriási veszélyben vannak ezek az állatok Magyarországon

Nagy a baj: óriási veszélyben vannak ezek az állatok Magyarországon

agrarszektor.hu
A ragadozómadarak evolúciósan nem alkalmazkodtak az éjszakai járműforgalomhoz, melynek köszönhetően egyre több baglyot ütnek el az utakon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán szerint az egyik legnagyobb gondot a nagyüzemi mezőgazdaság okozza, mivel a baglyokat és a rágcsálókat is közvetlenül az utak közelébe szorította.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A 4-es főutat már a madarak legveszélyesebb útjaként tartják számon. Itt a Jásznagykun-Szolnok ki szakaszra gondolnak, hogy ott egy 65 kilométeres részen egy nap alatt 113 bagolytetemet találtak a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai. Az okokkal kapcsolatban Orbán Zoltán elmondta, hogy a probléma felismerése viszonylag új keletű és a nem megfelelő emberi tevékenység okoz gondot ezúttal is - írja az Infostart. Mint fogalmazott, a fő gondot az jelenti, hogy alapvetően változott meg az elmúlt 60-70 évben a mezőgazdálkodási technológia. Egyre inkább megszűntek azok a magas kórós szántószegélyek, ahol alapvetően megtalálták az életfeltételeiket a növények és az állatok.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha ezeket is felszántják a gazdák, a szántó pedig megközelíti az útszegélyt nagyjából 4 vagy 5 méterig, akkor ez azt jelenti, hogy például a kis rágcsálóra vadászó baglyok számára a nagyüzemi mezőgazdasági terület a sok száz, akár több ezer hektár az ökológiai sivatag, ahol nincs táplálék. És akkor fel lehet tenni a kérdést, hogy hol van táplálék? A szántó és a közút közötti néhány méteres szegélyen, ahol vannak bokrok, fák, de sajnos egyáltalán nem ritka, hogy már a bokrok és a fák is hiányoznak erről a területről, amit a közútkezelő éppen a balesetveszély megelőzése érdekében rövidre nyír.

Tehát az agrártájból ide tudnak menekülni a kis rágcsálók, itt tudnak élni, és természetesen ez mágnesként vonzza a kisebb rágcsálókkal táplálkozó állatokat, éjszaka a baglyokat is. A szakértő szerint a jóléti országokban, nyugaton és Magyarországon is a baglyok esetében az egyik legjelentősebb negatív civilizációs hatás az autók általi elütés. Nyugaton például már kutatják a megoldást, de egyelőre azt látni, hogy erre problémára csak igen költséges megoldást fognak találni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Talán a sebességcsökkentés lehetne az egyik megoldás. De a legeslegjobb megoldás lenne, ami minden tekintetben orvosolná a nagyüzemi mezőgazdasági élőhely fa- és más egyedszámpusztító hatását, a természetközeli agrárgazdálkodás. Vagyis a szántók szegélyrészén hagyjanak meg egy 20-30 méter széles nem kezelt szegélyt. Akkor nem szorulnak a rágcsálók és velük ragadozóik az út szélére.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 16. 05:58