Elkerülhetetlen a visszaesés a növénytermesztésben

Elkerülhetetlen a visszaesés a növénytermesztésben

agrarszektor.hu
A tavalyi aszály által súlyosan érintett gazdálkodók már ezt a termelési évet is csak a tartalékaik mozgósításával tudták megkezdeni. Idén a termelők jelentős hányada veszteséget szenved el a gabona és olajosnövények termesztésével, így az őszi munkálatok finanszírozása sokak számára komoly kihívást jelent, különösen úgy, hogy áll a piac, nyomott áron is akadozik az értékesítés – áll a MOSZ elemzésében. A szervezet szerint nagy szükség lenne kedvezményes hitelprogramok indítására és az AÖP részleteinek újragondolására.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Sok növénytermesztő idén újabb fekete évet könyvelhet el, többségük nem csak a kalászosok hozamában csalódott, hanem a piaci árak miatt is rendkívüli keserűséget érez – írja elemzésében a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ). Az Agrárszektornak eljuttatott elemzés szerzői, Csősz Tibor és Oláh Endre hozzáteszik:

a tavalyi aszály következményei, a sok esetben az előző év őszén még rendkívül drágán beszerzett műtrágyák költsége, az egyéb input anyagok áremelkedése, az infláció hatása és a munkabérek emelkedése rendkívüli szorításban tartja a gazdálkodókat. Mint fogalmaznak, mindezt tetézi az ukrán gabona dömpingje, és az, hogy az elhibázott exportbejelentési kötelezettség miatt a külföldi piacaink egy részét is elvesztettük.

Kemény költségek

Igaz ugyan, hogy egyes költségtényezők árszintje valamelyest mérséklődött - ez azokat már nem vigasztalja, akik az idei gabonát tonnánként 400 ezer forintos műtrágyával szórták meg -, de még így is jóval magasabbak, mint akár csak 2 évvel ezelőtt. Ráadásul a növényvédő szerek, vagy épp az üzemanyag ára folyamatosan emelkedik. A 480 forintos hatósági ár után a gázolaj ára 630 forintra emelkedett - ami a kelet-közép európai országok árszintjét vizsgálva kiugróan magas - és a már bejelentett jövedéki adó emelés következtében jövő év elejétől akár 700 forint fölé is kerülhet.

– teszi hozzá az elemzés.

A kalászosok és olajos növényeink jelentős hányadát külföldre értékesítjük. Idén - részben a már említett exportbejelentési kötelezettség következményeként, részben pedig az ukrán gabona miatt - a korábbi partnereink kereslete erőteljesen csökkent. Ez látszik a külkereskedelmi számokon is, 2022 júliusától havonta 100 ezer tonnával kevesebb búza ment ki az országból, míg kukoricából tavaly ősztől a csökkenés havi mértéke 150 ezer tonna - ez utóbbi persze az export árualap hiányából is fakad.

Mélyponton az árak

A búza párizsi tőzsdei ára aktuálisan 90 ezer forint körül alakul tonnánként, miközben a hazai kereskedők, integrátorok csak 60-65 ezer forintot ajánlanak az étkezési búzáért. Azaz a hazai felvásárlási árak mintegy 30%-kal maradnak el a nyugat európai áraktól, de elmaradnak a térségben kialakult felvásárlási árszinttől is. Lengyelországban például - ahol ugyanúgy megszenvedik az ukrán import hatását - az ajánlati árak a hazai búza árakat mintegy 10-15 ezer forinttal haladják meg tonnánként.

– fogalmaznak.

A kisebb termelők helyzetét az is nehezíti, hogy azok a helyi integrátorok, akik eddig nem csak gépi szolgáltatást nyújtottak nekik, hanem a megtermelt terményt is felvásárolták, az idén - a pénzügyi helyzetük és befagyott piac miatt - sok esetben nem tudják megvenni tőlük a termést.

Bármelyik opciót is választják, a soron következő őszi munkák finanszírozása számukra sem lesz egyszerű mutatvány – áll az elemzésben.

Nehézkes szabályozásnak kell megfelelni

Mindezen problémák mellett a gazdálkodók a Közös Agrárpolitika 2023-tól életbe lépett új szabályainak való megfeleléssel is küzdenek. A változás negatívan érinti a termelési gyakorlatokat és megnöveli az adminisztrációt is. Míg 2022-ig az alap-, és zöldítési támogatás viszonylag egyszerűen teljesíthető feltételek mellett volt lehívható, addig 2023-tól mind az alap-, mind az úgynevezett AÖP támogatás (ami kvázi a zöldítés helyét vette át) igénybe vételi feltételei megszigorodtak és 2024-től még tovább szigorodnak.

Ebből az is következik, hogy a rendkívül szorult helyzetben lévő termelők egy része még a támogatásait érintően is jelentős kiesést fog elkönyvelni a tavalyi évhez képest.

Az elemzés szerzői megjegyzik: az AÖP kapcsán „sikerült” egy rendkívül sok adminisztrációval járó, a gyakorlattól sok esetben elrugaszkodott feltételrendszert kialakítani, ami - összehasonlítva más tagállamok gyakorlatával - a legkevésbé sem nevezhető termelőbarátnak. Ezeket a feltételeket a gyakorlati tapasztalatok alapján alapvetően felül kell vizsgálni. Ez olyan - a termelők mindennapi életét könnyítő - segítség lenne, aminek semmilyen költségvetési hatása nincs, egyszerű szabályozási kérdés – vélik a MOSZ szakértői.

Csak a hatékonyságnövelés segít

A hazai termelési szerkezet kapcsán sokszor elhangzik, hogy a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó növények irányába kellene elmozdulni. Azt azonban senki nem teszi hozzá, hogy mi lenne az az opció, ami érdemben csökkenteni tudná a szántóterület 70 százalékán termelt gabona és olajos növények területét. A magasabb hozzáadott értékű termékek felvevőpiaca nem bővül érdemben, így sok esetben a szemestermények egymás közti arányának alakítása jelenti jelenleg az egyetlen érdemi beavatkozási lehetőséget. Ismert az állattenyésztés helyzete is, „bőrbe kötve” sem tudunk érdemi előrelépést elérni – teszik hozzá a szerzők.

A saját erő azonban nagyon sok gazdaságnál jelenleg már nem áll rendelkezésre, a piaci hitelek kamatai kitermelhetetlenek. Pályázati, támogatási lehetőségek nincsenek, az ígéretek szerint a vidékfejlesztési támogatások meghirdetésének menetrendje majd csak ősszel kerül összeállításra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a támogatói okiratokhoz is csak 2024 második felében juthatnak a termelők.

Kedvezményes forrásra lenne szükség

Sokaknak ráadásul a terveikkel ellentétben be kellett raktározniuk a megtermelt gabonájukat, ami az őszi betakarítású növényeknél raktározási gondok kialakulásához is vezethet. Ebben a helyzetben rendkívül nagy szükség lenne a termelők által igénybe vehető kedvezményes hitelkonstrukciókra - például olyanra, amit az aszálykarral érintett növénytermesztők, valamint állattartók az úgynevezett „Aszálykáros” Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel keretében vehettek igénybe. Ez a konstrukció azonban már nem érhető el a mezőgazdasági termelők számára, holott a nemzetgazdaság minden más ágában van a KKV-k számára ehhez hasonló kedvezményes kamatozású konstrukció. Égető szükség lenne rá az agráriumban is – teszik hozzá az elemzés szerzői.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?