Mivel az EMA felé csak a 2023-as felhasználási adatokat kell majd kötelező jelleggel továbbítani, így hazánk egyelőre nem kerül hátrányos helyzetbe a hiányos adatszolgáltatás miatt - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). Ugyanakkor arra mindenképp rávilágítanak a próbaév eredményei, hogy a tartók és az állatorvosok részéről is elengedhetetlen az aktívabb közreműködés a jövőben. A rendszeres és a valóságnak megfelelő jelentés amellett, hogy jogszabályi kötelezettség, kiemelt szakágazati érdek. Jelentős részben ezen adatok tükrözik a Magyarországon zajló folyamatok sikerességét az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben.

Az első év során a hatóság nem szankcionálta a jelentési hajlandóság hiányát, azonban idén ősszel a Nébih újabb ellenőrzési kampányt tervez, amely során a jogszabályi követelményt nem teljesítők már számíthatnak intézkedésre. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) antimikrobiális tanácsadó szakértői csoportja 4 kategóriába sorolja az érintett készítményeket:

• A - kerülendő (humán használatra fenntartott, élelmiszertermelő állatoknál nem alkalmazható),
• B - korlátozott (kritikusan fontos hatóanyagok a humán gyógyászatban, nincs alternatíva a C és D kategóriás szerek közt),
• C - körültekintően használható (nincs alternatíva a D kategóriás szerek közt),
• D - óvatosan használható (első vonalbeli kezelés indokolt esetben élelmiszertermelő állatnál)

A jelentések szerint 2022-ben Magyarországon legtöbbet a D kategóriába tartozó, azaz óvatosan használható készítményeket alkalmaztak. Az A kategóriás, azaz kerülendő, kizárólag humán kezelésre fenntartott hatóanyagot tartalmazó szerek alkalmazásáról egyáltalán nem érkezett jelentés. Fokozott figyelmet érdemelnek a B kategóriás - korlátozottan használható - készítmények, amelyeknél az eladások EU-s átlaga évről évre csökken, azonban Magyarországon még mindig nagy (9%) arányban alkalmazzák ezeket, amelyek visszaszorítása kiemelt cél.

A felhasznált készítmények 79%-át alkalmazták (oldat vagy por formájában) ivóvízbe keverve, 15%-át premixként (takarmányba keverve), 5%-ot adtak be egyedi kezelés során injekció formájában, valamint a készítmények 1%-a volt intramammális vagy egyéb készítmény. A felhasznált mennyiségből legnagyobb arányt a sertéságazat tette ki (62%), majd a baromfi (24%) a nyúl (11%) és a szarvasmarha ágazat (3%) következik.

Továbbra is jelentős a csoportos kezelések aránya. Ezt a jövőben az egyedi, célzott kezelés felé kell eltolni. A legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyagcsoportok egyértelműen a penicillinek (amoxicillin) és a tetraciklinek (doxiciklin) voltak, azonban a különböző ágazatokban eltérések tapasztalhatóak a „top 5” felhasznált hatóanyagoknál.

További részletek: https://portal.nebih.gov.hu/-/antibiotikum-felhasznalas-2022. A Nébih, az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján, folyamatosan dolgozik az adatrögzítő felület felhasználóbaráttá tételén. A hivatal a jövőben is várja a rendszert használó állatorvosok észrevételeit, javaslatait.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége