Az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt a horgászok száma Magyarországon. Míg 2010-ben 280 ezren regisztrálták magukat, ez a szám 2023 januárjában elérte a 870 ezret is, amint azt Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnökhelyettese elárulta a HelloVidéknek. 2022-ben a regisztrált horgászoknak a kétharmada, mintegy 560 ezer fő rendelkezett érvényes állami horgászjeggyel mint horgász alapokmánnyal. Ez azt jelenti, hogy szabadidejében majdnem minden tizedik magyar hódol a horgászat szenvedélyének, és csaknem minden huszadik magyar rendszeresen él is ezzel a lehetőségével.

Bár az elmúlt évtizedben folyamatos volt a növekedés a horgászok számát illetően, az igazi nagy fellendülést a 2020-2021-es évek hozták, amikor a koronavírus-járvány és az elrendelt óvintézkedések miatt rengetegen fordultak a szabadban, egyedül is végezhető kikapcsolódási formák felé. Így nemcsak a természetjárás, és annak különböző fajtái, de a horgászat is egyre népszerűbb lett: sokan kezdték el, vagy tértek vissza ehhez az elfoglaltsághoz. Az abból az időből származó jelentések szerint voltak olyan horgásztavak, amelyeknél már nyitás előtt hosszú sorok álltak, és amelyek folyamatosan "telt házzal" üzemeltek. És bár mostanra a növekedés üteme meglassult, még mindig elmondható, hogy évről évre egyre többeket csábít el ez a szabadidős tevékenység.

Mi kell ahhoz, hogy ma valaki horgászhasson Magyarországon?

Annak, aki ma Magyarországon horgászni szeretne, először regisztrálnia kell a HORINFO szakrendszerben. Ezt online az alábbi honlapon vagy személyesen, a forgalmazói pontok egyikén lehet megtenni. A regisztrációs folyamat lezárása után lehet igényelni az úgynevezett Magyar Horgászkártyát. A sikeres regisztrációt követően ezt mindenkinek igényelnie kell, kivéve azoknak, akik az adott naptári év december 31-ig nem töltik be a 15. életévüket, külföldi állampolgárok vagy a 90 napig érvényes turista állami horgászjeggyel szeretnének horgászni. Mindenki más számára a horgászkártya egy kötelező okmány, amelyet a horgásznak a horgászatkor magánál kell tartania, és melynek legfőbb funkciója az információs szakrendszerben való azonosítás.

A szükséges okmányok kiváltása azonban nem olcsó mulatság. A horgászkártya igénylésének díja az öt éves érvényességi időre jelenleg 2200 forint, az állami horgászjegy és fogási napló összevont díja, valamint az Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) díja egyaránt 5500 forintra emelkedett idén. Ezen díjak megfizetése alól mentesül minden gyermek, értelmi fogyatékos, az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos, vak vagy gyengénlátó, illetve minden 70. életévét betöltött személy, akiknek csak a fogási napló 500 forintos díját kell megfizetniük. A MOHOSZ által kiadott felnőtt, teljes árú összevont területi jegyek közül a több, mint 100 vízterületre érvényes országos viszonylatú 98 ezer, a hazai Duna szakaszokra és a Dunába befolyó vizekre érvényes 64 ezer, a hazai Tisza szakaszokra és a Tiszába befolyó vizekre szóló pedig 69 ezer forintba kerül, a gyermekek részére kiváltható éves országos területi jegy - amely még a felnőtt jegyeknél is több vízterületre érvényes - pedig mindössze 3 ezer forintba kerül.

A fenti összegek csak a jogszerű horgászáshoz szükséges okmányok beszerzését fedezik, a tényleges horgászfelszerelés megszerzése - általában - csak ezek után következik. A horgászat egy rendkívül összetett, rengeteg kisebb-nagyobb felszerelést igénylő hobbi, vagy szenvedély, amelyre így - természetesen - Isten minden pénzét el lehet költeni. Éppen ezért mindenkinek érdemes nagyon átgondolnia, hogy mennyit is ér neki ez a kikapcsolódási forma, és mennyi időt tud rászánni, nehogy később úgy érezze, túl sokat költött rá, és nem használta ki maximálisan a lehetőségeit.

Számtalan lehetőség közül válogathatnak a magyar horgászok

A magyar horgászok a nagyobb folyók és tavak mellett több száz különböző méretű horgásztó közül választhatnak. Ezek lehetnek bányatavak, mesterséges tavak, morotvák és víztározók is. Ami közös bennük, hogy szinte mindegyikük igényes és naprakész honlappal rendelkezik, ahonnan rengeteg hasznos információt lehet szerezni. De létezik jó pár olyan oldal is, ahol a magyarországi horgásztavakat és horgászhelyeket gyűjtötték össze, ezzel is időt spórolva a horgászoknak. Ilyen például a PecaTavak.hu vagy a Horgásztó Kereső. Ezeket böngészve megtudhatja például az ember, hogy az adott horgásztó egészen pontosan hol helyezkedik el, milyen a megközelíthetősége, mely horgászegyesület kezelésébe tartozik, milyen horgászrend van ott érvényben, milyen jellegű horgászatot lehet ott folytatni, a nyitvatartási idő, mennyibe kerülnek a horgászjegyek, illetve milyen fajú és méretű halakat lehet ott fogni. Szintén fontos tudnivaló, hogy mit lehet kezdeni a kifogott hallal: vannak olyan horgásztavak, ahol csak a bizonyos méretű halak elvitele engedélyezett, azonban vannak olyanok is, ahol a Catch&Release (fogd meg és engedd el) elv értelmében minden fogást vissza kell engedni. Erről érdemes jó előre tájékozódni, nehogy csalódás legyen a horgászat vége!

De akkor mit is foghatunk ezeken a helyeken?

Magyarországon a horgásztársadalom 700-800 ezer főt tesz ki, akik 160 ezer hektárnyi természetes vízen művelik a tevékenységüket, amint arról korábban a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, Lévai Ferenc beszélt az Agrárszektornak. A szakember elmondta, hogy a hazai természetes vizek azonban nem önfenntartóak, ezt a képességüket már rég elvesztették az árterek hiánya, a folyókról való leválasztás és más körülmények következtében. Éppen ezért a horgászattal hasznosított vizekbe évente mintegy 4,5-5 ezer tonnányi halat kell telepíteni, főleg pontyot, illetve keszegféléket. Lévai Ferenc kérdésünkre azt is elmondta, hogy a magyarországi tógazdaságokban termelt hal mintegy 83%-a ponty, ezen kívül a csuka, a süllő és a harcsa jellemző még, valamint kismértékben az amur és a busa. Van még kárász és keszeg is, de ezek termelése elenyésző mértékűnek mondható. A hazai teljes haltermelés mintegy 30-40%-a kerül a horgásztavakba.

Fejlődés helyett csak küszködik a haltermelés Magyarországon

A szakember szerint fenntartható fejlődés helyett lassú haldoklásra van ítélve a halászati ágazat Magyarországon.

A horgásztavak honlapjait végignézve megállapítható, hogy a legtöbb helyen a ponty és az amur szerepel az első helyen, valamint a csuka, a harcsa, a süllő, a kárász és a keszegfélék kerülnek még említésre. Ebben természetesen nincs semmi meglepő, hiszen ahogy Lévai Ferenc is fogalmazott, Európa közepén alapvetően a pontyos tógazdaságok jellemzőek. Az éghajlat ezen halfaj termelésének kedvez, ráadásul a közép-európai fogyasztók is a pontyot szokták meg, így számukra ez „a hal”.

Arra a kérdésre viszont, hogy melyek a legnépszerűbb horgásztavak, nem egyszerű választ adni. A legtöbb horgásznak megvan a kedvenc helye, sokan azt nézik, mely tavak vannak a legközelebb a lakóhelyükhöz, másoknak pedig az a fontos, hogy a család minden tagja jól érezhesse magát. A fentebb már említett Pecatavak.hu mintegy 736 magyarországi, és további 78 környező országbeli helyet sorol fel, részletesen leírva ezek jellemzőit és az itt igénybe vehető szolgáltatásokat. A HelloVidék egy korábbi gyűjtése szerint a legfelkapottabb hazai horgászhelyek közé tartozik a Budapestről is könnyen megközelíthető Háziréti-tó, vagy a bicskei Don Carp horgásztó, illetve a Komárom-Esztergom vármegyében található Derítő-tó és a Cseke-tó. Népszerű célpont a nógrádi Mackonai-víztározó, a szabolcsi Bőve-tó és a Leveleki víztározó. A Mátrában érdemes meglátogatni a Recsk közelében található Búzásvölgyi-tavat, az ország délnyugati részében pedig a Kotró-tavat (Gyékényesi-tó). Szintén ezen a területen található a Pölöskei-tó, vagy a Zalacsányi-tó. Töretlen népszerűségnek örvend a Balaton is, a tó horgászrendjét azonban mindenképp érdemes áttanulmányozni, nehogy tiltott helyen dobja be az ember a csaliját, és ugyanilyen körültekintően kell eljárni a Velencei-tavon és a Tisza-tavon is.

A tapasztaltabb horgászok számára a kifejezetten sporthorgászatra kialakított tavaknál jóval nagyobb kihívást nyújt a folyami horgásza: ebből a célból rengetegen látogatják a kecsegézésre is alkalmas Felső-Tisza és a Körösök vadregényes vidékeit. Az Alsó-Tiszán, Szeged környékén a harcsázás is népszerű program, a Mosoni-Duna és a Szigetköz térségében pedig a kisebb testű ragadozóhalak kifogása jelentheti az extra izgalmat. Süllőzéshez ajánlott meglátogatni a fővárostól délre az oxigénben gazdag vizű Tassi zsilipet, ahol a keszegek és kárászok is szép számban megélnek.