Hatalmasat buknak a gazdák a vadkárok miatt: nincs mese, ezen változtatni kell

Hatalmasat buknak a gazdák a vadkárok miatt: nincs mese, ezen változtatni kell

agrarszektor.hu
Az agrárkamara behajtócéggel vasaltatná be a vadkárt a vadásztársaságokon. A gazdálkodók szerint tulajdonképpen lehetetlen hatékonyabban védekezniük a nagyvadak kártevései ellen. Sokan úgy vélik, az okozott kár nem évi 21 milliárd forint, hanem ennél jóval több.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Ahol erdő szélén, vagy annak közelében ültetnek napraforgót, kukoricát, ott szinte elkerülhetetlen a vadkár. Ráadásul ez ellen az sem biztosíték, ha körbekerítenének egy területet, hiszen a nyulak például könnyedén megtalálják a hálók közötti réseket, ahol átbújhatnak, s a napraforgó esetében épp azt a friss hajtást rágják meg, amiből később maga a termés kifejlődne. Vagyis már tavasszal tetemes pusztítást tudnak okozni 

- mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ahogyan az Agrárszektor is megírta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) saját behajtó céget alapít, így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék meg a gazdáknak a vadkárok ellenértékét. Évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig 3 milliárd forint terítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt évtizedekben egyébként a vadkárok mértéke folyamatosan nőtt, főként a vadpopuláció túlszaporodása miatt. Az öt nagyvad - gím- és dámszarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok - létszáma az elmúlt fél évszázadban az ötszörösére nőtt, miközben évente tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint az 1960-as években. 

Van egy 217 hektáros meggyes ültetvényünk, amelyet két méter magas kerítéssel vettünk körbe. Már ennek költségei is tetemesek voltak, csakhogy kiderült, a szarvas, az őz ezt a kerítést könnyedén átugorja, a vaddisznó pedig néhány napos töprengés és területfelmérés után biztosan megtalálja azt a pontot, ahol ki tudja túrni a földet, onnantól pedig neki sem lehetetlen a bejutás. Az őzek és a szarvasok akár a magasabb fákról is le tudják legelni a hajtást, ami az egész termést tönkreteszi

- magyarázta a lapnak egy gazdálkodó.

A termelő szerint a villanypásztor lenne az egyetlen megoldás, de, ha a teljes területet körbekerítené, akkor az legalább 15 kilométer lenne. Kísérletképpen 16 hektárt bekerítettek - ami töredéke az egész területnek -, de így is közel négymillió forintot kellett erre kifizetniük. A meggy eladási árából pedig évtizedek kellenének, hogy a teljes beruházás megtérüljön, ezért sem jellemző, hogy hazánkban az ültetvények ilyen típusú védvonallal lennének körbekerítve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy másik gazdálkodó még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: mint fogalmazott, vadkár az erdőben is keletkezik, amit egyébként méltán tekinthetnénk a vadak természetes élőhelyének. Adódik a kérdés: ha már ott sem rághatnak le mindent, akkor vajon hová menjek?

Egy megrágott fiatal fa akár még túl is élheti a sérüléseit, de ezzel együtt tény, hogy 20-30 év múlva, amikorra kitermelnék, nem lesz olyan minőségű, mint békén hagyott társai.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. július 13. 14:03