Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahol erdő szélén, vagy annak közelében ültetnek napraforgót, kukoricát, ott szinte elkerülhetetlen a vadkár. Ráadásul ez ellen az sem biztosíték, ha körbekerítenének egy területet, hiszen a nyulak például könnyedén megtalálják a hálók közötti réseket, ahol átbújhatnak, s a napraforgó esetében épp azt a friss hajtást rágják meg, amiből később maga a termés kifejlődne. Vagyis már tavasszal tetemes pusztítást tudnak okozni
- mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász.
Óriásit buknak a gazdák a vadkárok miatt - változtat a rendszeren a NAK
Ahogyan az Agrárszektor is megírta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) saját behajtó céget alapít, így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék meg a gazdáknak a vadkárok ellenértékét. Évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig 3 milliárd forint terítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt évtizedekben egyébként a vadkárok mértéke folyamatosan nőtt, főként a vadpopuláció túlszaporodása miatt. Az öt nagyvad - gím- és dámszarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok - létszáma az elmúlt fél évszázadban az ötszörösére nőtt, miközben évente tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint az 1960-as években.
Van egy 217 hektáros meggyes ültetvényünk, amelyet két méter magas kerítéssel vettünk körbe. Már ennek költségei is tetemesek voltak, csakhogy kiderült, a szarvas, az őz ezt a kerítést könnyedén átugorja, a vaddisznó pedig néhány napos töprengés és területfelmérés után biztosan megtalálja azt a pontot, ahol ki tudja túrni a földet, onnantól pedig neki sem lehetetlen a bejutás. Az őzek és a szarvasok akár a magasabb fákról is le tudják legelni a hajtást, ami az egész termést tönkreteszi
- magyarázta a lapnak egy gazdálkodó.
A termelő szerint a villanypásztor lenne az egyetlen megoldás, de, ha a teljes területet körbekerítené, akkor az legalább 15 kilométer lenne. Kísérletképpen 16 hektárt bekerítettek - ami töredéke az egész területnek -, de így is közel négymillió forintot kellett erre kifizetniük. A meggy eladási árából pedig évtizedek kellenének, hogy a teljes beruházás megtérüljön, ezért sem jellemző, hogy hazánkban az ültetvények ilyen típusú védvonallal lennének körbekerítve.
Behajtókat küldenek a vadásztársaságokra Magyarországon a vadkárok miatt
Egy másik gazdálkodó még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: mint fogalmazott, vadkár az erdőben is keletkezik, amit egyébként méltán tekinthetnénk a vadak természetes élőhelyének. Adódik a kérdés: ha már ott sem rághatnak le mindent, akkor vajon hová menjek?
Egy megrágott fiatal fa akár még túl is élheti a sérüléseit, de ezzel együtt tény, hogy 20-30 év múlva, amikorra kitermelnék, nem lesz olyan minőségű, mint békén hagyott társai.
