Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.06.10.) napon.
2026.06.10. szerda: Legalább többórás napsütés várható az erőteljesebb gomolyfelhő-képződés és a fátyolfelhők mellett, de északnyugaton felhősebb marad az ég. Délelőtt kevesebb helyen, míg délutántól elszórtan számíthatunk záporokra, zivatarokra - főként az Északi-középhegység tágabb térségében. Estétől nyugat felől megvastagszik a felhőzet, és a Dunántúlon egyre többfelé várható eső, zápor, zivatar, délnyugaton heves zivatar kialakulására is van esély. A jellemzően déli, délnyugati szél napközben többfelé megélénkülhet, majd késő délutántól a Dunántúlon egyre nagyobb területen északnyugatira fordul a szél, amelyet erős, akár viharos lökések is kísérhetnek. Zivatarok környezetében erős, viharos, a hevesebb cellák mentén akár erősen viharos lökések is lehetnek.
A hőmérséklet délután általában 27 és 34 fok között valószínű, de északnyugaton és az északi határ mentén ennél pár fokkal alacsonyabb értékek is várhatók.
Késő estére hazánk északnyugati felén nagyrészt 13 és 20, míg másutt 20 és 25 közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Hullámzó front miatt kettős fronthatásra számíthatunk. Az ország nagyobb részén inkább a melegfronthoz köthető panaszok erősödhetnek, többek között fejfájás, migrén, vérnyomás-ingadozás.
A következő napon várható időjárás
2026.06.11 csütörtök: A vastag frontfelhőzet átvonul, mögötte több órára kisüt a nap a változó mennyiségű gomoly- és fátyolfelhő mellett. Reggel a keleti tájakon még előfordulhat csapadék a távozó frontból, délután már inkább csak egy északkeleti összeáramlási vonal mentén, illetve a déli határ közelében lehet helyenként kisebb záporeső. Az északnyugati szél sokfelé megerősödhet, néhol akár viharossá is fokozódhat. A hőmérséklet délután 20 és 27 fok között alakul, keleten a késő délelőtti órákban áll be a maximum.
Friss híreink:
Így állítanák meg a magyar vidék kiürülését: ez mentheti meg a kistelepüléseket?
A vidéki generációs megújulás témáját az átlagember – nem kis részben az egyoldalú kommunikációnak köszönhetően – hajlamos a fiatal gazdák ügyével azonosítani. Ez pedig nagyon nem így van. Bár a vidék sikeres generációs megújulása lényegében több, jelenleg a vidékhez kapcsolódó probléma megoldását megkönnyítené, ebből azonban csak egy szelet a gazdák utánpótlása. Azt kell elérni, hogy reális tevékenységek és erre épülő életpályamodellek közül tudjanak választani a vidéken élő, ott felnőtté váló fiatalok. Olyanok is, akik gazdálkodni akarnak, de olyanok is, akik nem ezt tervezik.
Mi történik a boltokban? Egyre több magyar mond le a tojásról
Stabilabb környezetben kezdhette a 2026-os évet a hazai tojáságazat, mint az elmúlt években. A madárinfluenza ezúttal nem okozott jelentős károkat a tojóállományokban, a korábban felszámolt telepek jelentős része újra termelésbe állt, miközben a takarmánypiacon sem következtek be olyan drasztikus változások, amelyek alapjaiban rengették volna meg a szektort. A kedvezőbb helyzet ellenére azonban továbbra is számos bizonytalansági tényező árnyalja a kilátásokat: az európai piacokon érezhető az ukrán termékek árleszorító hatása, a nyári hónapokban a megszokottnál is erőteljesebben csökkent a tojás iránti kereslet, emellett az aszály és az esetleges újabb állatjárványok kockázata is ott lebeg a termelők feje felett. Hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tojáságazat, mely tényezők befolyásolják leginkább a piac működését, és mire számíthatnak a szereplők az év második felében, arról Pákozd Gergely, a BTT MTTSZ alelnöke beszélt az Agrárszektornak.
Váratlan fordulat a magyar földeken: meglepő eredményt hozhat az idei aratás
Az őszi vetésű kultúráknál a vetést követően egy hűvös és csapadékos tél köszöntött Magyarországra, ám a február vége és a március már eléggé száraz és csapadékmentes volt. A helyzetet tetézte, hogy áprilisban folytatódott az aszály, és csak a hónap végén, illetve március közepén érkezett komolyabb mennyiségű csapadék hazánkba. Ez pedig nemcsak a tavaszi vetések helyzetét nehezítette meg, hanem az őszieket is, vannak olyan térségek, ahol az aszály 1,5-2 tonnával csökkentette a búza várható terméshozamát. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák között ugyanakkor volt olyan is, aki arról számolt be, hogy az ősszel időben elvetett állományok jobban viselték a tavaszi szárazságot, mint azok, amelyeknél megkéstek az őszi munkálatokkal. És bár májusban voltak nagyobb esők, mostanra megint eljutottunk oda, hogy óriási szüksége lenne a földeknek, a növényeknek és nem utolsósorban a gazdáknak is a csapadékra.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
