Szörnyű pusztítást végez ez a féreg Európában: senki sincsen biztonságban

Szörnyű pusztítást végez ez a féreg Európában: senki sincsen biztonságban

agrarszektor.hu
Az elmúlt években Európa-szerte ugrásszerűen megnövekedett a potenciálisan halálos humán alveoláris echinococcosis parazitás fertőző betegség előfordulása, amelyet egy galandféreg okoz. Egy Somogy és Baranya vármegyét érintő kutatás eredményeiből most kiderült, hogy a kórokozó előfordulását több klimatikus és felszínborítással kapcsolatos tényező is befolyásolja, ami fontos információkat szolgáltat az emberi fertőzés szempontjából kockázatos területek meghatározásához és a védekezési stratégiák kidolgozásához.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A betegséget okozó Echinococcus multilocularis galandféreg terjesztésében a rágcsálófajok és a ragadozó kutyafélék (pl. rókák, aranysakálok) egyaránt érintettek. Első lépésként a rágcsálók, mint köztigazdák, a környezetbe kikerülő petékkel fertőződnek meg, melynek hatására a májukban rosszindulatú tumorhoz hasonló elváltozás alakul ki. Ezt követően a parazita a fertőzött rágcsálók elfogyasztása révén kerül a végleges gazdák szervezetébe - írja a MATE közleményében. Az emberi megbetegedések a féregpeték véletlen lenyelésére vezethetők vissza, amely mosatlan, nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával következhet be.

EZ IS ÉRDEKELHET

A betegség sokáig, 5-15 éven át tünetmentes, majd először bizonytalan tünetekben (általános rossz közérzetben, hasi fájdalomban, súlycsökkenésben) nyilvánul meg, végül a fertőzés előrehaladtával a máj érintettsége miatt a tünetek egyre súlyosabbá, kezelés hiányában életveszélyessé válnak. A kezelés leggyakrabban csak sebészeti úton, az elváltozott májterület eltávolításával, majd sok esetben élethosszig tartó gyógyszerszedéssel történik. Bár a betegséget okozó galandféreg elterjedése alapvetően a hideg és mérsékelt klímához köthető, az utóbbi években egyre több humán megbetegedést regisztráltak Európa melegebb, szubmediterrán régióiban, így Magyarországon is.

A MATE Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport eddigi vizsgálataiból az is kiderült, hogy a melegedő klíma ellenére a Somogy vármegyében található róka- és aranysakál-populációkban is egyre magasabb a fertőzöttség. 2021 és 2022 között például 197 róka és 194 aranysakál közül 71 egyedben bizonyították a galandféreg jelenlétét. A One Health Munkacsoport szakértői a lehetséges járványtani kockázatok feltárását újszerű, a parazitológiai kutatásban korábban még nem alkalmazott statisztikai módszerrel végezték. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kockázati tényezők hatását a vizsgált terület egészen kicsi területegységeire vetítve becsüljék.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eredményeik igazolták, hogy a vizes élőhelyek előfordulása fokozza a ragadozók fertőzöttségi kockázatát, míg az éves csapadékmennyiség és annak kiegyenlítettsége csak egyes területeken járul hozzá a betegség fennmaradásához. Az adatok térbeli ábrázolása igazolta, hogy a vizsgálatba vont térségben három magasabb kockázatú terület azonosítható: a Drávasík, a Kaposvártól délre elhelyezkedő Zselic és a Balaton déli partja. A kapott eredmények hozzájárulhatnak a galandféreg ökológiai igényeinek megismeréséhez, illetve az emberi fertőzés szempontjából kockázatos területek meghatározásához és a védekezési stratégiák kidolgozásához is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?