EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Az elsősorban párosujjú patás állatokra veszélyes száj- és körömfájás vírust először idén március 3-án azonosították Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron vármegyében található Kisbajcson. A szarvasmarha telepen több állatnál magas lázat, levertséget és a vírusra jellemző, szájban és lábvégeken jelentkező elváltozásokat figyeltek meg.
A betegség rendkívül ellenálló és könnyen terjed az állatállományokban. A szél akár nagy távolságokra is eljuttathatja a kórokozót, így a kitörés helyszínétől több száz méterre vagy kilométerekre lévő állatokra is veszélyt jelenthet. A fertőzés lokalizálása érdekében az érintett telepeken az összes állatot felszámolják.
A kisbajcsi telepen kitört járványhelyzet miatt 1700 szarvasmarhát kellett leölni, amelyek tetemeit a Komárom-Esztergom vármegyei Bábolnán temették el. A környéken számos járványügyi intézkedést hoztak, többek között egy utat is lezártak a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. A szakértők szerint a vírus emberre nagyon ritkán terjed át és nem jelent különösebb veszélyt, a gazdaságra azonban rendkívül súlyos hatással lehet. Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint egy-egy telepen a kényszervágások milliárdos veszteséget jelenthetnek, és a védőkörzetek kialakítása miatt több jelentős gazdaság is érintettnek tekinthető.
Gulyás Gergely: nem kizárt, hogy mesterséges vírusról van szó
A vírus nemzetközi terjedésének megakadályozása érdekében több európai ország importkorlátozást vezetett be a magyar tej- és húskészítményekre. Lengyelország, Szerbia, Moldova, Oroszország, az Egyesült Királyság, Izrael és Japán is korlátozta bizonyos Magyarországról érkező termékek behozatalát. Szlovákia és Ausztria a határátkelést is szigorította egyes helyeken. Ennek ellenére március végén Szlovákiában is megjelent a betegség, ahol szintén ötven éve nem tapasztaltak fertőzést.
Tényleg mesterséges a körömfájás vírus? Megszólalt a szakértő
A vírus az első kitörést követően több Győr-Moson-Sopron vármegyei településen is felbukkant, ahol szintén az érintett állatok felszámolását rendelték el. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter tájékoztatása szerint a járvány megfékezése érdekében továbbra is szigorú korlátozások és állategészségügyi intézkedések vannak érvényben országszerte. A miniszter azt is elmondta, hogy vizsgálják a járvány eredetét, nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírusról van szó.
A Google Trends adatai alapján jól látható, hogy a betegség azonosítását követően az internetes érdeklődés egyből nagyon magasra ugrott Magyarországon. Az elmúlt 90 nap keresési adatain látszik, hogy a vírus március eleji megjelenésekor meredeken megemelkedett a témakör iránti érdeklődés, majd a további telepeken történő azonosítások után újabb keresési hullám következett.
Az elmúlt hetekben a száj- és körömfájással kapcsolatos keresési intenzitás meghaladta a Covid-járvány és a téli szezonban jelentős fertőzésszámokat produkáló influenza témaköre iránti érdeklődést is. Az ötéves adatokból kiolvasható, hogy a jelenlegi érdeklődés nagyjából olyan szinten mozog, mint a 2023 végén mért érdeklődés a koronavírus járvány iránt. Nemzetközi szinten is megnőtt a figyelem a vírus iránt, mivel minden ország igyekszik elkerülni a betegség megjelenését. A 12 hónapos Google-adatok szerint januárban még a jelenleginél is nagyobb volt a keresések száma, feltehetően a németországi megbetegedések miatt.
A keresési adatok térbeli eloszlását tekintve a kelet-közép-európai régió vezeti a listát. Az érdeklődés tekintetében Szlovákia áll az első helyen, majd Magyarország, Ausztria és Csehország követi. A listán hatodik helyen szereplő Irakban a betegség évek óta komoly veszteségeket okoz a mezőgazdaságnak, idén év elején pedig újabb kitörés történt az országban.
Magyarországon belül Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb az érdeklődés, de a szomszédos Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém vármegyékben is átlag feletti volt a keresések aránya. Települési szinten Dunaszigeten kerestek rá legnagyobb arányban a témára, ezt követi Vámosszabadi, Nyúl és Bábolna.
