Bár a száj- és körömfájás betegséget korábban már sikerült visszaszorítani Európában, 2025-ben ismét felütötte a fejét néhány országban, köztük Magyarországon is. A vírus önmagában nem veszélyes az emberre, de az állatállományra nézve rendkívül fertőző, és súlyos gazdasági károkat tud okozni. A fertőzés megjelenése automatikusan szigorú korlátozásokhoz vezet: karanténzónák, exporttilalmak, fokozott ellenőrzések és szállítási szabályok lépnek életbe, amelyek jelentősen visszafogják az állatmozgásokat, különösen a határon kívülieket.

Bejutott a vírus Magyarországra is: nagy a baj, súlyos tiltólistára kerültünk

Több harmadik ország is korlátozásokat vezetett be a hazai származású juhra és kecskére.

Bár az élőállatok belföldi szállítása bizonyos feltételek mellett továbbra is engedélyezett, az exportpiacokra történő kijutás komolyan akadályozott. Az uniós előírások szerint egy ország akkor nyerheti vissza a „mentes” státuszt, ha legalább 200 napig nem jelent új esetet, ez azonban nem jelenti automatikusan a kereskedelmi bizalom visszatérését. Sok importőr ország önállóan hoz döntéseket, gyakran biztonsági okokra hivatkozva továbbra is kerülik az érintett területekről érkező árut

– mondta el az Agrárszektornak Fige László.

Egyre jobban szűkül a piac

A szakember hozzátette, hogy vírus okozta szűkülés még tovább növelte a nyomást a fuvarozókon. Az élőállat-szállításban tevékenykedő járműflották száma évek óta tartja a szintet, a megbízások száma viszont folyamatosan apad. A szűkülő exportpiac és a szigorúbb szabályozás miatt ma már több száz „szabad” jármű küzd néhány megmaradt megbízásért, ami lefelé hajtja az árakat, és kiélezett versenyt eredményez.

Lecsapott a Nébih a magyar fuvarozókra: nem is hinnéd, miket találtak

A nyári hőségben kiemelt fontosságú az élőállat-szállítások fokozott ellenőrzése.

Különösen érezhető a nyomás olyan országokban, ahonnan eddig viszonylag stabilan érkeztek állatok magyar vágóhidakra, például Csehországból vagy Szlovákiából. A helyi szereplők sokszor nem nézik jó szemmel, ha magyar cégek viszik el a munkát, így helyi adminisztratív akadályok, vagy túlbuzgó ellenőrzések is megnehezítik a tevékenységet. A feszültség gyakran technikai kifogásokban öl testet: nem elég tiszta a jármű, nincs elég alomanyag, hiányos a dokumentáció, ezek mind hivatkozási alapot jelenthetnek az útból való kizárásra.

Az állatjólét kérdése az elmúlt években központi téma lett, legalábbis kommunikációs szinten. Szabályozások, ellenőrzések, hőmérsékleti adatok, pihentetési kötelezettségek, digitális naplók – egyre több előírás szolgálja azt a célt, hogy az állatok szállítása humánusabb körülmények között történjen. A szakma szereplői azonban gyakran úgy érzik, hogy ezek az intézkedések sokszor inkább a látszatot szolgálják, mint a valódi jólétet.

Papíron minden rendben van, a gyakorlatban pedig sokszor akadályozzák a munkánkat. Nem egyszer fordult elő, hogy a szállító járműveket állatvédők tartóztatták fel ellenőrzés címén, ami miatt az állatok túl hosszú ideig tartózkodtak a járművön, és emiatt az ellenőrző hatóságok szankciókat szabtak ki.

– magyarázta a szakember.

Megváltoztak a piaci körülmények, nincsenek új partnerek

A geopolitikai helyzet is jelentősen hozzájárult a mostani nehézségekhez. A 2020-as évek elején még aktív piacok – Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna – gyakorlatilag megszűntek, a török export is 2024-ben gyakorlatilag leállt, először engedélyhiány, majd teljes tiltás miatt. Az új partnerek viszont nem jelentek meg a helyükön, a kieső piacokat nem pótolta senki, és az élőállat iránti nemzetközi kereslet sem nőtt érdemben.

Sorra jelentik be a tilalmakat: sokba kerülhet a járvány Magyarországnak

1973-ban Tótkomlóson az emberek sem hagyhatták el a települést – szólalt meg az akkori száj- és körömfájás eset idején dolgozó állatorvos.

A szakember elmondta, hogy a piacon megjelentek az extrém olcsón dolgozó kelet-európai cégek, főként lengyel székhellyel, ám gyakran nem lengyel sofőrökkel vagy tulajdonosokkal. Ezek az úgynevezett „papíron uniós” vállalkozások gyakran olyan költségszinttel dolgoznak, amellyel egy magyar cég nem tudja felvenni a versenyt.

Az alkalmazottjaik heteket élnek a kamionban, fuvartól fuvart keresve, így minden olyan helyzetben előnyben vannak, ahol az ár az elsődleges szempont.

Még ha a járványhelyzet hamarosan javul is, a kereskedelmi bizalom helyreállítása hónapokat, de akár éveket is igénybe vehet. Eközben az uniós szabályozás is egyre inkább abba az irányba tolódik, hogy hosszú távú élőállat-szállításra ne kerüljön sor. A központi elképzelés az, hogy a vágás minél közelebb történjen a tenyésztés helyéhez, vagy végső soron csökkenjen az állati termékfogyasztás, helyette pedig a mesterségesen előállított „műhús” váljon elfogadott alternatívává – fejtette ki aggodalmát Fige László.