MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most olyan mértékben elszaporodtak, hogy jelentős veszélyt jelentenek az egyébként is fogyatkozó apróvad-állományra - nyilatkozta az InfoRádióban Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.
Amikor a természeti értékekről, természetben előforduló fajokról beszélgettünk, általában a biológiai változatosság csökkenése, a különböző fajok elterjedési területének szűkülése jut eszünkbe. Ám emellett van egy másik jelenség is, ugyanis vannak nagyon jól alkalmazkodó fajok, amelyek nem állnak be ebbe a sorba, sőt növelik az állományukat, területüket, és akár tömegessé is válhatnak
- fogalmazott a szakember.
Ilyen jól alkalmazkodó fajok közé tartozik az aranysakál mellett a vetési lúd, az örvös galamb, a vörös róka, a gímszarvas, valamint korábban a vaddisznó is. A szakértő kiemelte, hogy a ragadozó fajok különösen problémásak, mivel az ember számára is károkat okozhatnak, és versenytársként lépnek fel, miközben jelentős hatást gyakorolnak környezetükre.
A helyzetet súlyosbítja, hogy míg egyes értékes, vadászható vagy védett fajok állománya csökken az emberi tevékenység miatt kialakult rossz minőségű élőhelyek következtében, addig bizonyos ragadozók kiválóan alkalmazkodnak ugyanezekhez a körülményekhez.
Ezért fontos, hogy ezek a ragadozó fajok vadászhatók legyenek, és így a vadgazdálkodás ellenőrzött eszközeivel korlátozni lehessen a jelenlétüket, egyszersmind védelmet biztosítani az erre rászoruló fajoknak
- hangsúlyozta Heltai Miklós.
Az intézetigazgató szerint a vadászok panasza az apróvadak állományának csökkenéséről hosszú távon megalapozott, de hozzátette, hogy ez elsősorban nem a ragadozók tevékenységének tudható be. A probléma gyökere inkább a jelenlegi mezőgazdasági rendszerben keresendő, amely olyan élőhelyi viszonyokat teremtett, amelyek a kis mozgásigényű fajok - mint a szürke fogoly, a fácán vagy a mezei nyúl - számára alig vagy egyáltalán nem élhetők. Ennek következtében például a szürke fogoly az ország jelentős részéről már ki is pusztult.















