Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most olyan mértékben elszaporodtak, hogy jelentős veszélyt jelentenek az egyébként is fogyatkozó apróvad-állományra - nyilatkozta az InfoRádióban Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Kimondták: Magyarország akár 20 millió ember élelmezésére is képes lehet

Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.

Amikor a természeti értékekről, természetben előforduló fajokról beszélgettünk, általában a biológiai változatosság csökkenése, a különböző fajok elterjedési területének szűkülése jut eszünkbe. Ám emellett van egy másik jelenség is, ugyanis vannak nagyon jól alkalmazkodó fajok, amelyek nem állnak be ebbe a sorba, sőt növelik az állományukat, területüket, és akár tömegessé is válhatnak

- fogalmazott a szakember.

Ilyen jól alkalmazkodó fajok közé tartozik az aranysakál mellett a vetési lúd, az örvös galamb, a vörös róka, a gímszarvas, valamint korábban a vaddisznó is. A szakértő kiemelte, hogy a ragadozó fajok különösen problémásak, mivel az ember számára is károkat okozhatnak, és versenytársként lépnek fel, miközben jelentős hatást gyakorolnak környezetükre.

Hatalmas harcsa támadta meg a fürdőzőket: többen megsérültek

Egy rendkívül agresszív, 205 centiméter hosszú és 90 kilogramm súlyú harcsa okozott riadalmat a bajorországi Brombach-tóban.

A helyzetet súlyosbítja, hogy míg egyes értékes, vadászható vagy védett fajok állománya csökken az emberi tevékenység miatt kialakult rossz minőségű élőhelyek következtében, addig bizonyos ragadozók kiválóan alkalmazkodnak ugyanezekhez a körülményekhez.

Ezért fontos, hogy ezek a ragadozó fajok vadászhatók legyenek, és így a vadgazdálkodás ellenőrzött eszközeivel korlátozni lehessen a jelenlétüket, egyszersmind védelmet biztosítani az erre rászoruló fajoknak

- hangsúlyozta Heltai Miklós.

Különös toxin robbant be a magyar erdőkben: burjánzik a forróság miatt

Az aszály és a toxinok terjedése komoly kihívások elé állítja a hazai vadállományt.

Az intézetigazgató szerint a vadászok panasza az apróvadak állományának csökkenéséről hosszú távon megalapozott, de hozzátette, hogy ez elsősorban nem a ragadozók tevékenységének tudható be. A probléma gyökere inkább a jelenlegi mezőgazdasági rendszerben keresendő, amely olyan élőhelyi viszonyokat teremtett, amelyek a kis mozgásigényű fajok - mint a szürke fogoly, a fácán vagy a mezei nyúl - számára alig vagy egyáltalán nem élhetők. Ennek következtében például a szürke fogoly az ország jelentős részéről már ki is pusztult.