Nieszner Tímea csak a gyógyulása után, több mint négy héttel a történtek után osztotta beszélt a június végi, ijesztő találkozásáról egy eurázsiai hóddal. Az áldozat a párjával csónakkal indult a tápéi kikötőből Algyő felé a Tiszán, amikor egy homokos partszakasznál kikötöttek. Mint mondta,

bementem a folyóba, a parttól 5-8 méterre lehettem, amikor felugrott valami a vízben, nem láttam, csak hallottam a csobbanást. Mondtam is a páromnak, hogy ez vagy egy nagyon nagy hal lehetett, vagy valami más, és néztem a vetett hullámokat, majd hátrálni kezdtem a part felé. Abban a pillanatban éles fájdalmat éreztem, valami átharapta a jobb lábszáramat. Ahogy a lábam a vízben talajt ért, meg akartam fordulni, hogy kijöjjek a Tiszából, de ekkor elkapta a bal bokámat és azt is megharapta. Mély harapás volt, nagyon csúnyán nézett ki a lábszáram, és ömlött belőle a vér. Ahogy visszanéztünk, akkor vettük észre a vízben hódot.

A pár nem látott a parton hódok jelenlétére utaló, megrágott törzsű fákat, ezért gondolták, hogy biztonságosan kiköthetnek. A harapások okozta sebeket össze kellett varrni, a gyógyulási idő több mint négy hétig tartott, amiből két hétig szigorúan feküdnie kellett. Párja naponta kétszer kötözte át a sebeit, és vitte orvoshoz, ahol antibiotikumkúrát és négyrészes veszettség elleni védőoltást kapott.

Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója elmondta, hogy az eurázsiai hód Magyarországon őshonos faj, amely az Alföld egykori vízjárta területein gyakori volt, de később az élőhelyek megváltozása miatt eltűnt. Mesterséges visszatelepítése több lépcsőben történt, emellett Szlovénia és Ausztria felől természetes úton is visszatelepedett. A professzor szerint

a mostani támadás két dolog miatt következhetett be: vagy teljesen véletlen volt, amikor senki nem tudta, hogy mi történik, beleértve a hódot is. Vagy azért, mert sarokba szorítva érezte magát az állat, és csak a támadással tudta jelezni, hogy ő is a helyszínen van. A vízben lévő hölgy pedig a legkevésbé sem tehetett erről. Azt gondolom, hogy az eset miatt nem kell megrettennie senkinek, ez egy szerencsétlen véletlen volt. Az is elképzelhető, hogy a közelben volt a hódvár, aminek a bejáratát a vízen keresztül lehet megközelíteni, de odabent száraz a terület. Ez adja ugyanis a hódnak a védelmet és ezért is duzzaszt a partmenti fák rágásával és kidöntésével.

Pinjung Emil, az Alsó-tiszamenti vadgazdálkodási tájegység fővadásza megerősítette, hogy a területen eddig nem jelentettek hasonló esetet. Tájékoztatása szerint az eurázsiai hód már nem védett állatfaj Magyarországon, hanem az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok közé tartozik. Állományuk szabályozása engedélyezhető, különösen az erdő- és mezőgazdasági károk, valamint a vízkárok megelőzése érdekében.

A DALERD Zrt.-vel közösen végzett tavaszi állományfelmérés során a Tisza 30 kilométeres szakaszán 150 hódot számoltak meg. A szakember szerint a hód alapvetően félénk állat, nem szeret az ember közelében mutatkozni, és a mostani támadás során valószínűleg saját területét védhette a gyanútlan fürdőzővel szemben.