A magyarországi hódállomány egyre növekvő problémát jelent országszerte, ami alól Sárvár sem kivétel. A fürdőváros Csónakázó-tavánál az utóbbi időben megtelepedett hódcsaládok jelentős pusztítást végeztek a parti fákban. A helyzet kezelése különösen összetett, mivel a hódok Magyarországon védettséget élveznek, és kulcsszerepet töltenek be az ökoszisztémában. A sárvári önkormányzat először 40 fát védett meg dróthálóval, majd egy szakember bevonásával több egyedet is befogtak és elszállítottak a területről.

Kezdődik a felszámolás: hetekig tart a magyar állattartó telepek fertőtlenítése

Napokon belül ezrével ölnek le haszonállatokat a száj- és körömfájás miatt, de még hosszú ideig tart a telepek teljes fertőtlenítése.

A hódok 2000 körül kezdtek visszatelepülni Magyarországra, miután a 19-20. század fordulóján teljesen kipusztultak. A kedvező élőhelyi feltételeknek köszönhetően gyorsan elszaporodtak. Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.

Rendkívüli ülésen döntöttek súlyos korlátozásokról Magyarországon

Szigorú intézkedések léptek életbe a ragadós száj- és körömfájás újabb magyarországi felbukkanása miatt.

Az elmúlt években országszerte egyre több konfliktus forrásává vált a hódok jelenléte. A Tisza mentén, például Tiszaalpárnál veszélyeztetik a horgászati lehetőségeket, míg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is jelentős károkat okoztak. Legutóbb a Szekszárd melletti Csörge-tónál jelentek meg új egyedek. A hódpopuláció növekedése miatt a hatóságok különböző szabályozási intézkedéseket mérlegelnek, mivel az állatok tevékenysége jelentősen befolyásolja a helyi ökoszisztémákat és gazdasági érdekeket.