Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
A szakértők szerint a támadás azért történhetett meg, mert az állat a területét védte.
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
A hódok védettek, de túlszaporodásuk esetén szükségessé válhat állományuk szabályozása az ökoszisztéma védelme érdekében.
A hódok pontosan ott építették fel gátjaikat, ahol a tervek szerint szükség volt rájuk.
Egy zalai mezőgazdasági területen megtekinthető egy újabb vízkormányzási szereplő, a hód tevékenysége.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
2023-ban megsokszorozódtak a nutria észlelések Délnyugat-Magyarországon, sürgősen meg kell állítani a faj terjedését.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
Vadászhatóvá váltak az európai hódok Magyarországon.
Készül az ország első Hódtérképe.
Nyakunkra nőttek a hódok.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
