A hód helyenként komoly konfliktusokat okoz, ezért Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
A szakértők szerint a támadás azért történhetett meg, mert az állat a területét védte.
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
A hódok védettek, de túlszaporodásuk esetén szükségessé válhat állományuk szabályozása az ökoszisztéma védelme érdekében.
A hódok pontosan ott építették fel gátjaikat, ahol a tervek szerint szükség volt rájuk.
Egy zalai mezőgazdasági területen megtekinthető egy újabb vízkormányzási szereplő, a hód tevékenysége.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
2023-ban megsokszorozódtak a nutria észlelések Délnyugat-Magyarországon, sürgősen meg kell állítani a faj terjedését.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
Vadászhatóvá váltak az európai hódok Magyarországon.
Készül az ország első Hódtérképe.
Nyakunkra nőttek a hódok.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
