Most lehull a lepel: káros, vagy hasznos állat a hód?

Most lehull a lepel: káros, vagy hasznos állat a hód?

agrarszektor.hu
Az emberiség háromszor gyorsabban veszíti el a vizes élőhelyeket, mint az erdőket, pedig ezeknek is óriási szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében. A szakemberek szerint, ha az összes nem is állítható helyre, néhány ilyen vizes élőhely azért még megmenthető a hódok segítségével. Ezek a rágcsálók ugyanis az ember után a második legnagyobb tájátalakítók.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A vizes élőhelyek - nevükből is adódóan - nagyobb mennyiségű vizet tárolnak, szénelnyelőként működnek és táplálékforrásként szolgálnak. Így a védelmükről szóló ramsari egyezmény szerint ezek az élőhelyek többet tesznek az emberiségért, mint az összes többi szárazföldi ökoszisztéma, mégis riasztó ütemben tűnnek el - olvasható a Magyar Nemzet oldalán. A fő probléma a mezőgazdaság növekvő földigénye, a városok terjeszkedése, valamint az aszályok és a klímaváltozás okozta magasabb hőmérsékletek. De ha van egy folyónk és egy hódcsaládunk, van rá esély, hogy megállítsuk ezt a folyamatot.

Miért hasznos a hódok munkája?

A hódok, mint az közismert, gátakat építenek a vízfolyásokon, ezekkel pedig visszaduzzasztják a vizet. Az így alkotott mesterséges tó kiváló hely a hódvár építésére, ahol megvédhetik magukat a ragadozóktól. A megoldásuk lényege, hogy a víz útjába fákat döntenek, gallyakkal, ágakkal, levelekkel, olykor kövekkel, de a víz által sodort szeméttel is megerősítik azt, hogy lehetőleg ne szivárogjon, hanem a tetején bukjon át a víz.
Így a gát lelassítja a víz áramlását, a vizet visszaduzzasztja, ezzel tovább tartja az adott helyen.

Az egyszerű patakokat virágzó vizes ökoszisztémákká alakítja át. A vizes élőhelyeiken rendelkezésre álló táplálék és víz mennyisége pedig ideális élőhelyet biztosít számos különféle faj számára

- mondta el a BBC-nek Emily Fairfax, a Kaliforniai Állami Egyetem ökohidrológusa.

Az elmúlt 50 év során Kanada és az Egyesült Államok több állama újra betelepítette a kanadai hódot. Eleinte nem a vizes élőhelyek rehabilitációja volt a cél, hanem az, hogy újra benépesítsék a hódokkal a tájat. A XIX. században ugyanis majdnem a kihalásig vadászták őket bundájuk és húsuk miatt. Európában sem ment ez másként. Az 1900-as évek elején a kanadai hód nagyobb testű rokona, az eurázsiai hód majdnem kihalt, mindössze 1200 példányból állt az egyedszáma. 

Az elmúlt száz évben az egész kontinensre kiterjedő hód-visszatelepítési programok sorozata a világ egyik legsikeresebb fajmentő programja lett. 2020-ban már 1,5 millió példányra becsülték az egyedszámot, ebből Európában 1,2 millió élhetett. A növekedés azóta is töretlen.

Magyarországon az 1850-es években eltűnt a hód, és csak 1991-ben jelentek meg újra a Szigetközben az első példányok, amelyek a néhány évtizeddel korábban Alsó-Ausztriába telepített állatok leszármazottai voltak

- mondta el Czabán Dávid ökológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa.

1996–2008 között a WWF Magyarország vezetésével összesen 234 példányt engedtek szabadon nagyobb folyóink mentén. A természetes úton érkező és betelepített családok szépen beilleszkedtek és szaporodnak, így ma már legalább tízezer példány él nálunk, és számuk folyamatosan növekszik, bár ezt nem mindenki éli meg egyértelmű sikerként, mivel a hódok több százmilliós károkat is tudnak okozni tevékenységükkel.

Amerikai tapasztalok szerint a vizes élőhelyek helyreállítása óriási előnyöket hozott a biológiai sokféleség szempontjából, beleértve számos béka-, hal- és gerinctelen faj visszatérését. Finn kutatók 2018-ban végzett tanulmánya szerint a hódok által kialakított tavak környékén közel kétszer annyi emlősfaj található, mint más tavak mentén. A menyét, a vidra és még a jávorszarvas is elterjedtebb volt a hódos területeken.

A hódtavas élőhelyek meglehetősen egyediek

- jelentette ki Nigel Willby, a Stirling Egyetem professzora. 

Hogyan alakulnak ki a hódtavak?

Bárki készíthet tavat, de a hódok elképesztően jó tavakat építenek a biodiverzitás szempontjából, részben azért, mert sekélyek, tele vannak elhalt fával. A hódok alapvetően olyan összetett vizes élőhelyek létrehozásában jeleskednek, amelyekkel soha nem találkoznánk. A hódgátak akár öt méter magasak is lehetnek, az eddigi legnagyobb - a kanadai Albertában - 850 méter hosszú volt. A hódok a gátépítéshez fákat rágnak ki, de a tuskók gyakran új hajtásokat hoznak.

Az egészséges vizes ökoszisztéma enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állítják a tudósok. A vizes élőhelyek nedves évszakban vizet tárolnak, aszály idején pedig lassan vesztik el azt. Emily Fairfax és csapata 2000 és 2021 között tíz különböző erdőtüzet tanulmányozott az Egyesült Államok öt államában. Mindegyiket hódok „kezelték”, meglehetősen hatékonyan, hiszen a vizes élőhelyek az erdőtüzeket is túlélték a sok víznek köszönhetően. A növények nem igazán érzékelték a szárazságot, zöldek és dúsak maradtak.

A szakértők szerint azonban a hódok csak egy részét jelentik a vizes élőhelyek helyreállításának. Nigel Willby professzor szerint a további szükséges intézkedések közé tartozik az erdők telepítése a tavak és folyók partján, valamint a tőzeglápok és a szikes mocsarak helyreállítása. És ami döntő, a hódok természetes körülmények között csak Észak-Amerikában és Eurázsiában találhatók meg. A nem megfelelő helyekre való telepítésük azonban kontraproduktív lehet. Ezt Argentínában és Chilében mutatták be, ahol az 1940-es években az Észak-Amerikából behurcolt hódok ragadozók hiányában exponenciálisan elszaporodtak, ami súlyos erdőpusztulást eredményezett.

Hogyan menthetik meg a hódok a vizes élőhelyeket?

Czabán Dávid szerint a hód az ember után a második leghatékonyabb tájátalakító faj. Ezek az „ökoszisztéma-mérnökök” egyre gyakrabban jelennek meg emberi környezetben, ahol ez a tájformáló tevékenységük olykor konfliktusokat szül, károkat okoz. Ezért kezdték el mondani, hogy „túlszaporodott”, de ez csak gazdasági szempont. A kis vizű patakok és csatornák mentén kifejezetten előnyös a hódok gátépítő és vízvisszatartó munkája, kivált az aszályos időben.

Az ENSZ vezető tudósa, Barron Joseph Orr szerint a vizes élőhelyek a szélsőséges környezeti hatásoknak jobban ellenálló ökoszisztémák, de az elhúzódó aszályok egyre nagyobb veszélyt jelentenek rájuk. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a szárazföldeken megnövekszik az aszályok súlyossága, ami veszélyeztetheti a vizes élőhelyek ellenálló képességét is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 20. 13:28