Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.05.27.) napon.
2026.05.27. szerda: A felhőtlen, derült délelőttöt követően, délután északnyugat felől gomolyfelhők érkeznek, amelyekből elszórtan - főként a Dunántúlon és északkeleten - záporok, zivatarok alakulhatnak ki. Sokfelé megélénkül, néhol meg is erősödhet az északnyugati, északi szél, a záporokat, zivatarokat viharos, a hevesebb cellákat akár erősen viharos széllökések is kísérhetik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között várható. Késő estére 18 és 26 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Közvetett módon negatívan befolyásolja szervezetünk működését a kifejezetten magas indexekkel rendelkező UV-B sugárzás. Ilyenkor rövid idő alatt keletkezhet bőrpír, illetve leégés, amely a melanoma kialakulását segíti elő. Fontos odafigyelni a sugárzás elleni védekezésre! Szerda estétől hideg fronthatás érvényesül. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. A reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet, emiatt a közlekedésben résztvevőktől fokozott figyelem szükséges.
A következő napon várható időjárás
2026.05.28 csütörtök: Általában derült vagy gyengén fátyolfelhős idő várható csapadék nélkül. Az északias szelet nagy területen kísérhetik élénk, néhol erős lökések. Délutánra 22 és 27 fok közé melegszik fel a levegő.
Friss híreink:
Tényleg mérgezzük magunkat a bolti élelmiszerekkel? Lerántja a leplet a szakértő
Az élelmiszerekkel kapcsolatos kérdések és bizonytalanságok ma talán erősebben jelen vannak a közbeszédben, mint valaha. Feldolgozott vagy friss, adalékanyagokat tartalmazó vagy „természetes” - a fogyasztók gyakran ellentmondásos információk között próbálnak eligazodni. A modern élelmiszeripar megítélése így sokszor inkább érzelmi, mint tudományos alapokon nyugszik. Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint azonban a valóság jóval árnyaltabb: a mai élelmiszerek nemcsak biztonságosabbak, mint korábban, hanem számos esetben tápérték és választási lehetőség szempontjából is előrelépést jelentenek - a kulcs pedig a tudatos fogyasztói döntésekben rejlik.
Bizarr összetevő hozhat változást a takarmányozásban: itt a magyar újítás
A fenntartható takarmányozás, a rovarfehérje-alapú innovációk és a háztáji állattartás jövője is egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban. A gazdálkodók részéről is nő az igény a GMO-mentes és környezetkímélő megoldások iránt. Egy hazai fejlesztésű rovarfehérje-alapú takarmány most új alternatívát kínálhat a hagyományos fehérjeforrások kiváltására, ráadásul a technológia nemcsak az állattartásban, hanem a talajjavításban is komoly lehetőségeket rejthet magában. A fekete katonalégy-lárvából előállított pellet fejlesztői szerint a termék már rövid idő alatt látványos eredményeket hozhat az állatok vitalitásában és termelékenységében. Az előállítás pedig jóval kisebb víz- és területigénnyel működik, mint a hagyományos fehérjenövények termesztése. A technológia mögött álló szemlélet szerint a jövő agráriumában egyszerre lesz szükség fenntarthatóságra, edukációra és a gazdák bizalmának erősítésére – mondta el az Agrárszektornak Gágosné Pataky Bettina, a Hermecia Kft. ügyvezetője.
Levéltetvek lephetik el a magyar kerteket: itt a tuti módszer a kártevők ellen
Így tavasszal az egyik legnagyobb kihívás lehet a kertben a friss hajtásokon megjelenő levéltetvek tömege. Ezek az apró kártevők képesek napok alatt ellepni a féltve gondozott rózsákat, gyümölcsfákat vagy zöldségpalántákat. Ahhoz, hogy hatékonyan vegyük fel velük a harcot, ismernünk kell az ellenséget.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
