Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.09.09.) napon.

2026.09.09. szerda: A nap első felében mindenütt, illetve keleten egész nap derült, napos, csapadékmentes idő valószínű. Ugyanakkor a déli óráktól kezdve a Dunántúlon fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és délután a nyugati megyékben már van esély záporokra, zivatarra is. Este északnyugat felől hidegfront érkezik, így késő estétől egyre keletebbre is várható eső, zápor, zivatar. Napközben a déli szelet kísérhetik élénk, néhol erős széllökések, majd estétől a Dunántúl északnyugati részein északnyugatira fordul, megerősödik, sőt éjfél körül már viharossá is fokozódik a szél. Zivatarok környezetében is előfordulhat viharos széllökés.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 35 fok között alakul.
Késő este 16, 26 fok várható.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Jelenleg fronthatás ugyan nem terheli a szervezetünket, de az átlagosnál melegebb idő tartós stresszt gyakorol mindenkire. Ilyenkor ugyanis a keringésünk jelentősen leterhelt, mert a szervezet számára nehezebb a plusz hőt leadni. Fontos odafigyelni az elveszített folyadék és az izzadással távozó sók pótlására, lehetőség szerint izotóniás itallal.

A következő napon várható időjárás

2026.09.10 csütörtök: Keleten is megnövekszik a felhőzet, a felhős idő mellett több-kevesebb napsütés előfordulhat. Széteső csapadékzóna érkezik, szórványosan van esély esőre, záporra, zivatarra. Az északnyugatira, nyugatira forduló szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. A maximum-hőmérséklet 21 és 29 fok között várható.

Friss híreink:

Óriási változásokat ígért Zoltán Péter: így alakulhat át az Agrárkamara év végéig

December végéig el akarunk jutni oda, hogy a nevét Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára változtató szervezet a következő évet egy demokratikusan megválasztott köztestületként kezdje, amely csak szakmai és érdekképviseleti munkát lát el - mondta el az Agrárszektornak Dr. Zoltán Péter, a NAK átvilágításáért felelős Kamarai Biztos. A szakember beszélt arról is, milyen módon lehet politikamentessé tenni az Agrárkamarát, hogyan fogják átalakítani a küldöttgyűlést, és azt is kifejtette, hogy a jövőt illetően mik a terveik a falugazdász-hálózattal.

Már a csoda sem segíthet? Ijesztő, mi várhat Magyarországra

Az alföldi fenyőállományok egészségi állapotának romlása az utóbbi években egyre nagyobb területen vált láthatóvá. A koronaritkulás, a tűlevelek elszíneződése, az ágelhalás és a fák tömeges kiszáradása már nem tekinthető egy-egy kedvezőtlen év elszigetelt következményének. A jelenség hátterében több, egymást erősítő környezeti tényező áll. Így például a tartós vízhiány, a talajvízszint süllyedése, a csapadék időbeli eloszlásának megváltozása, a fokozódó párolgás, valamint a gyakoribbá és hosszabbá váló hőhullámok.

Lejárt az idő: ráfázik az a gazda, aki csak az állam segítségére vár

Nem minden öntözhető hektárt kell öntözni, és egy vízjogi engedély sem tesz nyereségessé egy rossz beruházást. Ahol viszont az öntözés, egy állattartó telep vagy egy feldolgozó vízellátása gazdaságilag indokolt, ott nem várhatunk arra, hogy kívülről érkezzen a kész megoldás. Az állam a vízkészletet és a térségi vízrendszereket kezeli, a helyi keresletet, a szerződést és az üzemeltetést nekünk kell megszerveznünk.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Hiába állt jó oldalra Magyarország, megint a balekok között köthetünk ki: már gyűlnek a sötét fellegek a legfontosabb hazai gigaprojekt körül

Európa egyik legmélyebb energiaügyi törésvonala kezd eltűnni: az atomerőműveit bezáró Németország már nem akarja akadályozni, hogy az atomenergia a megújulókkal azonos elbírálást kapjon az uniós szabályokban. Ez első pillantásra komoly stratégiai előnyt jelenthetne az atomenergiára építő Magyarországnak, Paks II. azonban nem francia, hanem orosz projekt, amelyet egyszerre terhelnek technológiai, jogi, pénzügyi és egyre látványosabb környezeti kockázatok. Kéri Andrással, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet ügyvezető igazgatójával jártuk körbe, lezárult-e valóban az európai atomvita, és mi következhet mindebből Magyarország számára.