Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
2021 óta összesen 26 Hyalomma kullancsot azonosítottak Magyarországon, amelyek a klímaváltozás következtében egyre inkább képesek megtelepedni hazánkban - nyilatkozta az InfoRádiónak Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A szakember szerint túlzás a "horrorkullancs" elnevezés, hiszen ezek a kullancsok korábban is érkeztek hazánkba vándormadarakkal, a különbség az, hogy most már nem pusztulnak el, hanem továbbfejlődnek és gazdaállatokat keresnek. Megfigyelték már őket lovakon, szarvasmarhákon, sőt emberen is - írta az Infostart.
Amiatt kell különösen figyelemmel lennünk ezekre a kullancsokra, mert olyan kórokozókat terjesztenek, amelyek Magyarországon nem ismertek, nem őshonosak, ezek között van egy kiemelt jelentőségű, a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amelyre nincsen jelenleg sem védőoltás, sem gyógykezelés, a halálozási aránya pedig eléri a harminc százalékot, emiatt kell nagyon figyelemmel lennünk arra, ha valahol az országban megjelenik ez a kullancs
- hangsúlyozta a kutató.
A szakemberek öt évvel ezelőtt indították el a Kullancsfigyelő közösségi kutatói projektet, amelynek keretében a lakosság segítségével gyűjtik be a hazánkban megjelenő példányokat. Az eddigi vizsgálatok során a krími-kongói vérzéses láz vírusát egyetlen hazai példányban sem találták meg, viszont egy rokon, emberekre nem veszélyes vírus már felbukkant. A program során a kutatók egy eddig ismeretlen vírust is azonosítottak, amelynek nukleinsavsorrendje korábban csak egy nemzetközi adatbázisban szerepelt. A pécsi Virológiai Nemzeti Laborral együttműködve elkészítették a vírus első molekuláris biológiai leírását. További vizsgálatok szükségesek a vírus gazdakörének meghatározásához, valamint annak kiderítéséhez, hogy "emberekre vagy háziállatokra lehet-e veszélyes".
Földvári Gábor elmondta, hogy a Hyalomma kullancs már Budakeszin is megjelent, de ez nem meglepő, mivel vándormadarakkal az ország bármely pontjára eljuthat. Hangsúlyozta, hogy nincs ok riadalomra, mivel a kullancs önmagában általában nem hordozza a veszélyes vírust. A Hyalomma kullancsok könnyen felismerhetők nagy méretükről, gyors mozgásukról és csíkos lábukról, amelyek jól megkülönböztetik őket a hazai fajoktól.
A legfontosabb, hogy észrevegyük, ha egy ilyennel van dolgunk, egy fotót érdemes róla készíteni, ezt vagy a mobilapplikációval, vagy e-mailen beküldeni hozzánk, és a példányt pedig el kell tenni, hogy a későbbi vizsgálatokat el tudjuk végezni
- javasolta a szakember.
Földvári Gábor hozzátette, ha ilyen kullancsot észlelünk magunkon, a megszokott módon kell eljárni, de az eddigi tapasztalatok szerint ezek a példányok nem szívtak vért, így könnyen befoghatók voltak. Amíg nem csípett a kullancs, nem kezdett el vért szívni, addig nem jelent közvetlen fertőzésveszélyt, és nyugodtan el lehet tenni egy fiolába, vagy a gyógyszeres tégelybe, és a kézfertőtlenítéssel pedig mindenféle egyéb következményt meg tudunk előzni
