A Bábolna Tetra Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ tojóhibrid-nemesítésének egyik meghatározó szereplője. Sikereik alapja az az 50 éve konzekvensen folyó genetikai munka, melynek érdekében több kutatási-infrastrukturális fejlesztés is történt az elmúlt tíz évben. A vállalkozás 2014-ben a Vas megyei Uraiújfalu község határában csaknem kétmilliárd forintos beruházással, a Darányi Ignác Terv 769 millió forintos pályázati forrásának felhasználásával építtette meg baromfikeltető üzemét. Most pedig saját forrásainak felhasználásával elkészült a kutatóbázis, amely a tervek szerint szorosan együttműködik majd a Kaposvári Egyetemmel és a Dalmand Zrt.-vel. A benne folyó munkát az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból támogatják majd.

A bábolnai gazdaságból kinőtt cég az elődök nyomán 1960 óta foglalkozik intenzív baromfitenyésztéssel, és "Tetra" márkanéven bevezetett saját baromfihibridjeivel vált ismertté a nemzetközi piacon. Több mint 60 országban, köztük az Egyesült Államokban, Afrikában, Ázsiában is vannak olyan tenyésztési központok, ahol Tetra tenyészpárokat használnak. A nyilvános cégadatok szerint a Bábolna Tetra Kft. külföldi és belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 2016-ban és 2017-ben is meghaladta az 5,5 milliárd forintot.

A kutatóközpont átadása után Nagy István agrárminiszter az MTI-nek kijelentette: fontosnak tartja, hogy a kutatás-fejlesztés az agráriumban is minél hangsúlyosabban megjelenjen, erre jó példa a kutatóbázis is. Hozzátette: ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, használni kell az egyetemi kutatóközpontokban megszületett eredményeket is. Véleménye szerint új divatirányzatok jelennek meg az élelmiszer-fogyasztásban. Egyes vásárlók a fehér színű tojást, mások pedig a barnát kedvelik. Most pedig lesz "krémszínű" tojás is, ami mindkét tábor tetszését elnyerheti. A miniszter szólt arról is, hogy egyre inkább elvárás, hogy a ketreces tojótyúktartást váltsa fel a mélyalmos. Ugyanakkor olcsó és higiénikus termelésre az előbbi az alkalmasabb. A tojásnak pedig - teljesértékű fehérjeforrásként - mindenki számára elérhetőnek kell maradnia.

Felmérések szerint kismértékben nőtt a hazai tojásfogyasztás az elmúlt években. Míg öt évvel ezelőtt átlagosan 214 tojást fogyasztott el az ember egy év alatt, addig tavaly már húsz darabbal többet, korábban viszont akár 300 tojás is elfogyott egy évben egy főre vetítve.

(Forrás:MTI/AM Sajtóiroda)