2019. november 21. csütörtök Olivér

Hírek - Állat

A közösségi agrármaketing perspektívái és jövője Magyarországon - OMÉK konferencia

A 75. OMÉK harmadik napján, szeptember 30-án pénteken került sor a ’Közösségi agrármarketing perspektívái és jövője Magyarországon’ című konferenciára, melyen Dr. Totth Gedeon, az AMC (AgrárMarketing Centrum) tanácsadója volt az első felszólaló.
 
 

Totth „Miért beteg a magyar közösségi agrármarketing?”címmel tartott előadása során bevallottan kritikus, kendőzetlen véleményeket harangozott be, valamint bemutatta az agrámarketing fogalmát, történetét.

Elmondása szerint a közösségi marketing gondolata az 1930-as években, a gazdasági világválság után, az Amerikai Egyesült Államokban merült fel, ahol a farmerek jövedelmük biztosítása céljából „marketing agreementeket” hoztak létre, amelyek elsődleges feladata a termelés szabályozása volt.

Magyarországon a közösségi agrármarketing ötletét Tomcsányi Pál vezette be a ’70-es évek elején. Franciaországban a jelentős élelmiszer-külkereskedelmi deficit vezetett a SOPEXA létrehozásához a ’60-as évek elején, amelyhez hasonló megfontolásokból alakult meg Németországban a CMA.

Felsorolta a közösségi agrármarketing nélkülözhetetlenségét indokló tényezőket is:

- mennyiségi problémák: az agráriumban a termelés szétaprózott, a kis vagy közép méretű vállalkozások kibocsátása nem teszi lehetővé a hatékony piacbefolyásolást
- a  termelés szétaprózottsága megnehezíti az együttműködést, és gyengíti a szereplők alkupozícióját, könnyű a termelők egymással szembeni kijátszása
- a magyar agráriumnak, ellentétben a nyugat-európai tapasztalatokkal, gyenge az érdekérvényesítő képessége.
- az ágazatot nem jellemzi együttműködési hajlandóság
- jellemzőek továbbá: kínálatingadozás, gyenge piac- és fogyasztói ismeret, hosszútávú stratégia hiánya

Beszélt a nagyobb marketingtársaságokról, így a CMA-ról is, amit az ún. értékesítési alapról (Absatzfonds) szóló törvény hívta életre 1969-ben, amely a német mező-, erdő-, és élelmiszertermékek kül- és belpiaci értékesítésére, illetve annak a támogatására központi marketing társaságot hozott létre. A központi jelleg a pénzek koncentrált és hatékony felhasználásának az elősegítését szolgálta.

A SOPEXA-t a francia kormány 1961-ben ugyancsak törvény alapján hozta létre, a francia agrártermékek forgalmazásának az elősegítésére. A szervezet részvénytársaság formában működik. ’60-as évek elején a francia agrár külkereskedelmi mérleg erősen deficites volt, az import értéke 3 milliárd frankot tett ki. A közösségi agrármarketing erőfeszítések eredményeképpen 1972-ben már 3
milliárdos aktívum jellemezte a francia agrár külkereskedelmet.

Véleménye szerint Magyarországon az agrármarketing-törvény hiányában a kép kicsit zavaros. A nagy külföldi példák (CMA, SOPEXA) esetében kényszertársulással találkozhatunk. A közösségi marketing reális célkitűzései ezek kellenek, hogy legyen:
- imázsépítés,
- a hazai és külföldi ismertség növelése,
- a piaci megjelenés elősegítése,
- a termelők piac- és fogyasztóismeretének a növelése,
- az ágazati marketingorientáció erősítése,
- márkaépítés,
- a „zászlóshajók” kiválasztása és menedzselése

A második felszólaló Pászti Balázs, a Szamos Marcipán tanácsadója, a cég volt kereskedelmi igazgatója és marketingvezetője volt, aki igen kritikus hangot ütött meg „Miért nem akarok ennek a klubnak a tagja lenni?”című beszédében. Bírálta az AMC munkásságát Szamossal való együttműködésük során, legfőbb problémaként azt látta, hogy a szervezet csak akkor avatkozik be, amikor egy termék már megjelent, Pászti szerint ez túl késő, mivel megelőző intézkedések és tevékenység is szükséges lenne. 

Hiányolja továbbá a megfelelő, szektorhoz köthető piackutatási eredményeket, illetve az AMC marketingesei és a termelők közti megfelelő párbeszédet. Mivel a kormány jelenlegi célja a kis – és középvállalkozások támogatása, fontosnak tartja az ebbe a célcsoportba tartozók (termelők, egyéni- és családi vállalkozók) oktatását, hogy a marketing alapjait ők is elsajátíthassák, megérthessék.
A Kiváló Magyar Termék mint védjegy problematikája is felmerült, mint probléma, aminek definíciója máig nem tisztázott.

Ezt követően Dr. Kozák Ákos, a GFK Országos Piackutató Intézet igazgatója következett az európai marketing-együttműködések, piackutatás és a különböző agrárintézmények kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a legfőbb tényező mindig a fogyasztó kell, hogy legyen az agrárpiac további résztvevőjével szemben. Szerinte a megfelelő hazai agrármarketing megvalósításához új stratégiára, a magyar termékek hazai piaci részesedésének visszaszerzésére, és a minőség versenyére van szükség az árversennyel szemben. Fontosnak tartja, hogy a hazai, magasan pozícionált, kiváló minőségű termékeket mindig a termelési helyéhez lehető legközelebb tudják értékesíteni a termelők. Új, alternatív szektorok felfedezését, a hungarikumok népszerűsítését is szorgalmazza. Ugy véli, tudatos, jól informált vásárlókra van szükség az agrárszakma prestige-ének visszaállítása, valamint a szektorban dolgozók és az agrárszakma megbecsülése mellett.

Bormarketing témában Dr. Kopcsay László, borász és egyetemi marketing oktató előadását hallhattuk, aki a szektor legfőbb problémájaként az általános stratégia hiányát, a borászok ellentéteit, a nem megfelelő érdekképviseletet, a márkák és a homogén árualap hiányát említette. Mindenképpen a szakmai összefogást, a szabályzások, törvények rendezését, és a marketing szemléletű termelői gondolkodást szorgalmazná a magyar borfogyasztás szinten tartásával (nem növelésével), a saját pincei eladások növelésével, a borturizmus fejlesztésével és az import szűkítésével.

Az utolsó előadó az AMC (Agrár Marketing Centrum) igazgatója, Dr. Simon Péter volt. A szervezetet az élelmiszerek piacbővítésének állami eszközökkel történő segítésére alakították ki, és máig sikerrel alkalmazzák a közösségi agrármarketing tevékenységet, mint indirekt támogatási formát. 2008 februárja óta a Vidékfejlesztési Minisztérium költségevetési intézményeként működik. 

Simon elsősorban a fogyasztói trendek megváltozására (pl. a netes vásárlás térhódítása), a tájjellegű, hazai, termelői ízek iránti igény növekedésére hívta fel a figyelmet. Kitért a sajnálatos módon igen magas feketegazdasági arányra, ami miatt szinte lehetetlen piackutatást végezni. Úgy gondolja, a legfontosabb, hogy sikeres működésük érdekében az éves költségvetést növelni tudják, a közbeszerzési eljárások adminisztrációja megrövidüljön, plusz forrásokhoz juthassanak, az együttműködések szabályozottá váljanak, az ágazat stratégiai súlypontjának túl gyakori váltásai pedig megszűnjenek.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu