A közösségi agrármaketing perspektívái és jövője Magyarországon - OMÉK konferencia

agrarszektor.hu
A 75. OMÉK harmadik napján, szeptember 30-án pénteken került sor a 'Közösségi agrármarketing perspektívái és jövője Magyarországon' című konferenciára, melyen Dr. Totth Gedeon, az AMC (AgrárMarketing Centrum) tanácsadója volt az első felszólaló.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Totth "Miért beteg a magyar közösségi agrármarketing?"címmel tartott előadása során bevallottan kritikus, kendőzetlen véleményeket harangozott be, valamint bemutatta az agrámarketing fogalmát, történetét.

Elmondása szerint a közösségi marketing gondolata az 1930-as években, a gazdasági világválság után, az Amerikai Egyesült Államokban merült fel, ahol a farmerek jövedelmük biztosítása céljából "marketing agreementeket" hoztak létre, amelyek elsődleges feladata a termelés szabályozása volt.

Magyarországon a közösségi agrármarketing ötletét Tomcsányi Pál vezette be a '70-es évek elején. Franciaországban a jelentős élelmiszer-külkereskedelmi deficit vezetett a SOPEXA létrehozásához a '60-as évek elején, amelyhez hasonló megfontolásokból alakult meg Németországban a CMA.

Felsorolta a közösségi agrármarketing nélkülözhetetlenségét indokló tényezőket is:

- mennyiségi problémák: az agráriumban a termelés szétaprózott, a kis vagy közép méretű vállalkozások kibocsátása nem teszi lehetővé a hatékony piacbefolyásolást
- a  termelés szétaprózottsága megnehezíti az együttműködést, és gyengíti a szereplők alkupozícióját, könnyű a termelők egymással szembeni kijátszása
- a magyar agráriumnak, ellentétben a nyugat-európai tapasztalatokkal, gyenge az érdekérvényesítő képessége.
- az ágazatot nem jellemzi együttműködési hajlandóság
- jellemzőek továbbá: kínálatingadozás, gyenge piac- és fogyasztói ismeret, hosszútávú stratégia hiánya

Beszélt a nagyobb marketingtársaságokról, így a CMA-ról is, amit az ún. értékesítési alapról (Absatzfonds) szóló törvény hívta életre 1969-ben, amely a német mező-, erdő-, és élelmiszertermékek kül- és belpiaci értékesítésére, illetve annak a támogatására központi marketing társaságot hozott létre. A központi jelleg a pénzek koncentrált és hatékony felhasználásának az elősegítését szolgálta.

A SOPEXA-t a francia kormány 1961-ben ugyancsak törvény alapján hozta létre, a francia agrártermékek forgalmazásának az elősegítésére. A szervezet részvénytársaság formában működik. '60-as évek elején a francia agrár külkereskedelmi mérleg erősen deficites volt, az import értéke 3 milliárd frankot tett ki. A közösségi agrármarketing erőfeszítések eredményeképpen 1972-ben már 3
milliárdos aktívum jellemezte a francia agrár külkereskedelmet.

Véleménye szerint Magyarországon az agrármarketing-törvény hiányában a kép kicsit zavaros. A nagy külföldi példák (CMA, SOPEXA) esetében kényszertársulással találkozhatunk. A közösségi marketing reális célkitűzései ezek kellenek, hogy legyen:
- imázsépítés,
- a hazai és külföldi ismertség növelése,
- a piaci megjelenés elősegítése,
- a termelők piac- és fogyasztóismeretének a növelése,
- az ágazati marketingorientáció erősítése,
- márkaépítés,
- a "zászlóshajók" kiválasztása és menedzselése

A második felszólaló Pászti Balázs, a Szamos Marcipán tanácsadója, a cég volt kereskedelmi igazgatója és marketingvezetője volt, aki igen kritikus hangot ütött meg "Miért nem akarok ennek a klubnak a tagja lenni?"című beszédében. Bírálta az AMC munkásságát Szamossal való együttműködésük során, legfőbb problémaként azt látta, hogy a szervezet csak akkor avatkozik be, amikor egy termék már megjelent, Pászti szerint ez túl késő, mivel megelőző intézkedések és tevékenység is szükséges lenne. 

Hiányolja továbbá a megfelelő, szektorhoz köthető piackutatási eredményeket, illetve az AMC marketingesei és a termelők közti megfelelő párbeszédet. Mivel a kormány jelenlegi célja a kis - és középvállalkozások támogatása, fontosnak tartja az ebbe a célcsoportba tartozók (termelők, egyéni- és családi vállalkozók) oktatását, hogy a marketing alapjait ők is elsajátíthassák, megérthessék.
A Kiváló Magyar Termék mint védjegy problematikája is felmerült, mint probléma, aminek definíciója máig nem tisztázott.

Ezt követően Dr. Kozák Ákos, a GFK Országos Piackutató Intézet igazgatója következett az európai marketing-együttműködések, piackutatás és a különböző agrárintézmények kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a legfőbb tényező mindig a fogyasztó kell, hogy legyen az agrárpiac további résztvevőjével szemben. Szerinte a megfelelő hazai agrármarketing megvalósításához új stratégiára, a magyar termékek hazai piaci részesedésének visszaszerzésére, és a minőség versenyére van szükség az árversennyel szemben. Fontosnak tartja, hogy a hazai, magasan pozícionált, kiváló minőségű termékeket mindig a termelési helyéhez lehető legközelebb tudják értékesíteni a termelők. Új, alternatív szektorok felfedezését, a hungarikumok népszerűsítését is szorgalmazza. Ugy véli, tudatos, jól informált vásárlókra van szükség az agrárszakma prestige-ének visszaállítása, valamint a szektorban dolgozók és az agrárszakma megbecsülése mellett.

Bormarketing témában Dr. Kopcsay László, borász és egyetemi marketing oktató előadását hallhattuk, aki a szektor legfőbb problémájaként az általános stratégia hiányát, a borászok ellentéteit, a nem megfelelő érdekképviseletet, a márkák és a homogén árualap hiányát említette. Mindenképpen a szakmai összefogást, a szabályzások, törvények rendezését, és a marketing szemléletű termelői gondolkodást szorgalmazná a magyar borfogyasztás szinten tartásával (nem növelésével), a saját pincei eladások növelésével, a borturizmus fejlesztésével és az import szűkítésével.

Az utolsó előadó az AMC (Agrár Marketing Centrum) igazgatója, Dr. Simon Péter volt. A szervezetet az élelmiszerek piacbővítésének állami eszközökkel történő segítésére alakították ki, és máig sikerrel alkalmazzák a közösségi agrármarketing tevékenységet, mint indirekt támogatási formát. 2008 februárja óta a Vidékfejlesztési Minisztérium költségevetési intézményeként működik. 

Simon elsősorban a fogyasztói trendek megváltozására (pl. a netes vásárlás térhódítása), a tájjellegű, hazai, termelői ízek iránti igény növekedésére hívta fel a figyelmet. Kitért a sajnálatos módon igen magas feketegazdasági arányra, ami miatt szinte lehetetlen piackutatást végezni. Úgy gondolja, a legfontosabb, hogy sikeres működésük érdekében az éves költségvetést növelni tudják, a közbeszerzési eljárások adminisztrációja megrövidüljön, plusz forrásokhoz juthassanak, az együttműködések szabályozottá váljanak, az ágazat stratégiai súlypontjának túl gyakori váltásai pedig megszűnjenek.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?