Azaz milyen "értéktranszformáción" esik át az az 1 kg csirke, amely a termelőtől a vágóhídra kerül. Brojlercsirke feldolgozásban viszonylag jó pozícióink vannak, hiszen a biológiai adottságok miatt a hazai nevelésű csirkét csak körülményesen lehet kivinni egy külföldi vágóhídra. Ez jól egybevág azzal a szemlélettel is, amelyet már többször és sok helyen is kommunikáltunk: ne vigyük ki a profitot az országból, dolgozzuk fel itthon a mezőgazdaság által termelt alapanyagokat! 

De vajon a szemlélet hogyan néz ki számokban? Az ábra egyértelműen bemutatja, hogy hazai feldolgozás során egy átlagos baromfivágásból tömegben hány százalékos arányban készülnek a késztermékek, illetve a jelenleg átlagosnak tekinthető feldolgozói árakon mekkora bevételünk lehet abból az 1 kg csirkéből, amit levágtunk. Röviden: közel háromszorosára nő a csirke értéke!

(Forrás: Szőllösi 2004 nyomán Takarékbank Agrárcentrum szerk.)

Érdekes összefüggést a mennyiség és érték között a mellfilé, farhát és szárny esetében látunk. Az ábrán láthatjuk, hogy míg egy átlagos gyártás 16 %-a mellfilé, értékben ez több, mind duplája, a közel hasonló mennyiségben képződő combnak. A farhát és szárny viszonylatában azt mondhatjuk, hogy amíg előbbi kétszer annyi mennyiségben termelődik, addig értékben csupán felét jelenti a szárnynak. Ezek egyértelműen bemutatják, hogy melyek a vásárlók által leginkább kedvelt csirkerészek, a favorizálás oka pedig a hústartalomban keresendő.

Szerző: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum