A halak vándorlásának világnapját ötödik alkalommal rendezték meg idén a holland World Fish Migration Found kezdeményezésre. A globális rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a vízfolyások átjárhatóságának és a halak szabad vándorlásának jelentőségére. A vízlépcsők és duzzasztógátak építésének egyik következménye ugyanis a folyók átjárhatóságának megszakadása, ami érzékenyen érinti a vándorló halfajok populációinak fennmaradását és a folyami vízrendszerek biológiai sokféleségének megőrzését - olvasható az SZE közleményében. 

Fontos megállapodás született a nagy magyar agráregyetem és a PENNY között

Az élelmiszerinnovációkért dolgozik a MATE és a PENNY.

- fogalmazott dr. Guti Gábor tudományos főmunkatárs. Hozzátette, fontos feladatnak tekintik a halbiológiai monitorozás fejlesztését, ezért egy átfogó telemetrikus monitorozó rendszer infrastruktúrájának kiépítésével tárják fel a vándorló halfajok útvonalait, illetve értékelik a helyreállítandó folyami ökológiai folyosó működését.

Ez zseniális: alig ismert halfajtákat vonnának be a termelésbe a magyar kutatók

Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.

A halak vándorlásának világnapja alkalmából a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a dunaszigeti denkpáli hallépcsőnél száz kilogramm kecsegét - 117 egyedet - telepítettek a Dunába a Magyar Országos Horgászszövetség és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége támogatásával. A kecsegét az 1990-es évek kezdetéig még jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembehelyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű feletti folyószakaszon. A kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj. Az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport tevékenységével változtatni kíván ezen a helyzeten. A folyami ökológiai folyosó helyreállítására irányuló törekvések sikerét jelezheti, ha a Szigetközben újra megjelenik a kecsege önfenntartó populációja.

A szakmai program keretében dr. Guti Gábor mellett Heilmann Diana, az EU Duna Régió Stratégia "Vízminőség" szakmai terület szakértője és Kertész József az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig) munkatársa tartott előadást. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy globálisan a vándorló folyami halpopulációk mennyiségi mutatói 76 százalékos csökkenést jeleznek 1970 óta Európában. Magyarország évszázadokon keresztül híres halbősége is jelentősen megfogyatkozott. A legtöbb folyóvízi halfaj normális életmenetéhez és eredményes szaporodásához elengedhetetlen az eltérő élőhelyi adottságú folyószakaszok közötti migráció, ezért a vándorlási útvonal széttagolása számos halfaj lokális eltűnéséhez és általában a halfauna összetételének megváltozásához vezet. Mint elhangzott, korunk környezetpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható fejlődés hosszú távú kialakítása, és ennek környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használata.

Több mázsa idegen halat talált a Nébih: nem is gondolnád, hol bukkantak rájuk

Nem őshonos halak telepítését akadályozta meg a Nébih.

Az Agrárminisztérium és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejött kutatócsoport tudományos munkájával - amelynek koncepcióját az "Insula Magna - Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program" keretében dolgozták ki - éppen ehhez a törekvéshez kíván hatékonyan hozzájárulni. 

- zárta dr. Guti Gábor.

Címlapkép forrása: Csapó Balázs/Kisalföld