2020. január 25. szombat Pál
Gönczi Krisztina
2018. október 15., hétfő 8:00
Az afrikai sertéspestis hazai diagnosztizálása után fontos partnerekről kellett lemondanunk, hiszen exportunk egyharmada a távol-keleti piacokra irányult. Uniós szinten pedig a kivitel több mint fele ezt a régiót célozza meg - sorolta Marczin Zsolt, a 26 milliárdos forgalmú Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezetője. Csak a mangalicatartók kaptak kormányzati segítséget a veszteségeik csökkentésére, a többi sertéstartónak önállóan kell megtalálnia a boldogulás útját.
Zavaros piac új partnerekkel
Románia felé fordultak a sertésexportőrök
Keleti szomszédunkban csak lassan csitul a járvány, igencsak rászorulnak most a magyar sertésekre. Élősertés-exportunk 73 százalékkal, a húsexportunk 14 százalékkal emelkedett Romániába. Maga az Alföldi Sertés megháromszorozta ide irányuló kivitelét. A forgalmazók mégsem boldogok: a román piac ugyanis korántsem olyan "fizetős", mint a japán, a kínai, vagy a szingapúri. Idén rengeteg hús landolt a fagyasztókban, és a kedvezőbb piaci helyeztre vár.
- magyaráz az éves szinte 700 ezer sertést forgalmazó Alföldi Sertés vezetője, Marczin Zsolt. A jövőt illető kilátások sem túl rózsásak: Kína hamarosan önellátó lehet sertéshúsból, ha mégsem, akkor a már azzá vált Oroszországhoz fordulhat a szükséges mennyiségért. Az egyre feszültebb piaci helyzetben csak azoknak van esélyük, akik a termelés minden apró mozzatára ügyelnek, és a kiindulási alapjaik is jók.
Precíz állattartás
A Bold Agro Kft. oldaláról dr. Szabó Viktor ügyvezető és munkatársai magyarázták el, hogy a legnagyobb precizitás mellett is mennyire nehéz egy kiváló genetikát kiszolgálni. A céljuk az volt, hogy egyetlen koca alól egyetlen év alatt négy tonna élősúlyt értékesítsenek. Ez azt jelentené, hogy egy kocától 33,3 hízót tudnak vágóra küldeni 120 kilogrammos élősúllyal. A magasra tett lécet egyelőre nem is tudták megugrani, és ennek oka éppen a túl jól fialó DanBred volt, amelyik "túlteljesítette a tervet", és helyhiányba kerültek a fiaztatóban. Az egy kilósnál kisebb malacok dajkásítása, nevelése és kiegészítő tejpótlása extrém odafigyelést igényelt. Az elhullást nem sikerült 10 százalék alatt tartani. Az előnevelt malacok azután szélsebesen fejlődtek, a hizlaldában már 931 grammos napi gyarapodást produkáltak és 84 nap alatt elérték a 107,7 kilogrammot, miközben az elhullás 2,3 százalék volt. A takarmány-felhasználásuk testkilónként mindössze 2,3 kilogramm volt, ami hihetetlenül jónak számít.
A céljaikról nem mondtak le, mert fenn akarnak maradni a világ élvonalát jelentő dán TOP25 vállalkozás listáján. A sikert a dánok szerint a következők határozzák meg:
Ezer kocára vetítve ezek megteremtése leginkább a technológiát tekintve költséges: 2,2 milliárd forintot is felemészthet. Ehhez viszonyítva a megfelelő genetika biztosítása már csak "aprópénznek" számít a maga 100 millió forintos nagyságrendjével. Az emberek képzésére pedig 10 millió forintot érdemes fordítani Szabó Viktor szerint.
- hívta fel a figyelmet az ügyvezető. A fiatal szakember a jövőt illetően optimista. Mint rámutatott, a dánokhoz képest is vannak előnyeink. Van elegendő szántónk, ahol a gazdaságok megtermelhetik saját takarmányukat és elhelyezhetik a hígtrágyát. Utóbbi annyira kényes kérdés Nyugat-Európában, hogy a hizlalást már nem is vállalják, inkább "kiszervezik" Kelet-Európába. A kocák tartása során is arra törekednek, hogy megtalálják azt a minimális ivóvízmennyiséget, ami mellett a tejtermelésük és malacnevelő képességük nem romlik, de a kibocsájtott hígtrágya mennyisége még kezelhető.
Amit mérünk, az javul
A fentiek alapján is érzékelhető, hogy grammokon és filléreken múlik a siker. A kezelhető adatok rögzítése Bessenyei István, az UBM Feed Kft. sertés üzletágának vezetője szerint alapvető, ha meg akarjuk találni a választ arra, hogy
Folyamatos alkalmazkodás
Nincs persze mindenkire egyformán érvényes recept, sőt, egy gazdaságon belül is folyamatos kiigazításokra van szükség aszerint, hogy mire érdemes optimalizálnunk a termelést. Dönthetünk úgy, hogy a húsminőségi mutatókat igazítjuk a vágóhíd bónusz-malusz rendszeréhez, vagy a költségeinket minimalizáljuk a megkívánt átvételi súly mellett, esetleg megcélozhatunk egy elvárt értékesítési időpontot, vagy javíthatunk a fajlagos mutatóinkon. Természetesen ha egy ponton belenyúlunk a rendszerbe, az az összes többi tényezőre is hatással lesz. Hogy milyen mértékben, azt már helyettünk számolják végig az okos programok.
- állítja Bessenyi István. Ez óriási előny a versenytársakkal és remek tárgyalási pozíció a vágóhidakkal szemben, hiszen az üzemek 5 százaléka sem képes ennyire pontosan ütemezni a vágósertések leadását. Az általa használt adatgyűjtő és elemző szoftverek gyors alkalmazkodást tesznek lehetővé a takarmányárak vagy a környezeti faktorok megváltozása esetén is. Tapasztalatból mondja: csak a receptúra módosításával sertésenként 2000 forint megtakarítást lehet elérni a hizlalás során.
Hermetikus és állandó rendszer
A program "előrejelzései" persze csak akkor válnak be, ha időközben nem tör ki egy hasmenés az állatok között, nem mond fel a legjobb emberünk a fiaztatóban, vagy nem dől be a piac - hogy egyéb vis maiorokat ne is említsünk. Az állandósághoz magas szintű biobiztonságra és minden paraméterre ügyelni kell. Egy példa: ha a szoptató koca ivóvízének hőmérsékletét 22-ről 15 fokra tudjuk hűteni, akkor az 40 százalékkal emeli a takarmányfelvételt, 20 százalékkal a vízfogyasztást és 11 százalékkal az elérhető alomsúlyt. Egy zárt és folyamatosan nyomon követett rendszerben minimálisra csökkenthetőek a stresszfaktorok, miközben a kormányt végig a kezünkben tartjuk. "Adatok nélkül termelni olyan, mint vakon vezetni" - foglalta össze a lényeget Bessenyei István. És hogy a kisebb gazdaságokat se keserítse el, hozzáteszi: ha tudjuk, hogy mivel dolgozunk és a mi cél, akkor mindig minden helyzetre van megoldás.
