2021. szeptember 23. csütörtök Tekla

Hírek - Állat

Durva áremelés jöhet a hazai boltokban: nincs választása a baromfiiparnak, lépnie kell

Rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a hazai baromfiágazatot a takarmányárak növekedése, a drágulás mostanra olyan súlyos problémákat szült a szektorban, hogy a piaci szereplőknek muszáj a teljes termékpályán végig vinniük az áremelkedést és a kereskedelemben érvényesíteni azt - mondta az Agrárszektornak Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, ez utóbbit nem egyszerű megvalósítani, ha ugyanis az egekbe emelkedne a magyar baromfi ára, akkor olcsóbb lengyel import áru áramlana a boltokba, így ez a hatás jelentősen féken tartja a hazai árakat. A szakemberrel többek között arról is beszélgettünk, hogyan lehetne növelni az ágazat versenyképességét, mit lehetne tenni a fellendítése érdekében, de szó volt arról is, milyen fejlesztések, illetve beruházások várhatók a Hungerit táján a következő években.
 
 

Ha a koronavírus-járvány és a madárinfluenza nem lett volna elég, most az egekben lévő takarmányárakkal kell megküzdenie a hazai baromfiágazatnak. Hogyan érintette a Hungerit Zrt.-t ez a három negatív tényező, milyen tapasztalatokkal és tervekkel vágott neki a cég a 2021-es évnek ezen hatások árnyékában? 

A koronavírus-járvánnyal már több mint egy éve együtt élünk, a különböző hullámoknak más és más volt a hatása gazdasági szempontból. Az első hullámnál egy rendkívül drasztikus forgalomnövekedés volt tapasztalható, a második, harmadik hullám pedig egy visszafogottabb növekedést eredményezett. Azt, hogy melyik vállalkozásra milyen hatással volt a járvány, nagyban befolyásolja, hogy milyen a cég értékesítési csatorna-összetétele. Azok a szereplők, akiknél a HORECA-szektor, illetve a közétkeztetés aránya lényegesen magasabb, nagyon rosszul jártak, hiszen ez a piac rendkívül beszűkült, ugyanakkor azokat a cégeket, amelyek ezen a piacon nincsenek jelen, kevésbé érintette a járvány. Ez általánosságban igaz minden szektorra, így a baromfiágazatra is.

A baromfiágazat esetében Magyarországon az önellátottsági szint meghaladja a fogyasztási szintet, 130 százalékon vagyunk, a feldolgozás 30 százaléka export piacokon értékesül. Emellett kiemelkedő a HORECA-szektor felhasználása is, ez utóbbi azonban a járvány hatására töredékére csökkent, így 2020-ban túlkínálat alakult ki a baromfipiacon. Ezt fokozta a madárinfluenza miatt a harmadik országokba történő exportkorlátozás. Emiatt volt egy jelentős árcsökkenés az őszi időszakban.

A madárinfluenza sajnos egy visszatérő dolog, 15 éve küzd vele a magyar baromfiágazat. A 2005-2006-os első megjelenésekor általános hisztéria alakult ki, és drasztikusan visszaszorult a szárnyasok fogyasztása, mára a vásárlók tisztában vannak azzal, hogy közvetlen humán egészségügyi kockázatot nem jelent a járvány, így a keresletet már egyáltalán nem befolyásolja a vírus megjelenése. A járvány ma döntően a baromfiágazat szereplőit, közvetlenül a mezőgazdaságot és közvetve a feldolgozókat sújtja. Amikor megjelenik a betegség, abban a pillanatban életbe lépnek a járványvédelmi előírások, amelyek következtében az érintett és a védelmi körzetben lévő telepek sajnos ellehetetlenülnek, a feldolgozók pedig élőáru alap nélkül maradhatnak. A madárinfluenzának emellett fontos külkereskedelmi vonzata is van, hatására ugyanis a harmadik országok irányába exportkorlátozások lépnek életbe, ami túlkínálatot eredményezhet az uniós és ezen belül a belföldi piacon. Összességében elmondható tehát, hogy a baromfiipar egy nagyon nehéz éven van túl, hiszen a csirkénél általános túltermelés alakult ki, míg a kacsánál a kieső állomány miatt jelentős hiány lépett fel. Ha a madárinfluenza és a koronavírus-járvány nem lenne elég, a takarmányárak növekedése is óriási problémát jelent az ágazat számára, hiszen nagyban befolyásolja az élő áru felvásárlási árát, ami a Hungerit költségszerkezetében például 70 százalékos nagyságrendben van jelen. Ezen hatások árnyékában visszafogottabban vágtunk neki az idei évnek, és igyekeztünk a koronavírus hatását is beépíteni a terveinkbe. Ugyanakkor a baromfiinfluenzával nem lehet tervezni, ha megjelenik, hatalmas károkat tud okozni nemcsak egy cég életében, de ágazati szinten is.

Volosinovszki János

A gabonaárak, és ezáltal a takarmányárak növekedése még mindig nem állt meg. Mit gondol, milyen hatással lehet a drágulás hosszú és rövid távon a baromfiszektorra nézve?

A gabonaárak átlagosan körülbelül 60-70 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ami a takarmányárakban 40 százalékos drágulást eredményezett. A takarmányozás költsége a baromfitenyésztésnél is a legnagyobb önköltségtétel, így az élőállat árának emelkedése gazdasági törvényszerűség. Ennek pedig be kell épülnie a fogyasztói árakba. A kereskedelmi partnereknek is be kell látniuk, hogy itt a költségek növekedése egyértelmű, nem az állattenyésztők vagy a feldolgozók profitéhségéről van szó, hanem arról, hogy a gazdasági túlélés érdekében be kell építeni a növekvő költségeket a fogyasztói árba. Szükség van a kereskedelmi partnerek és a fogyasztók megértésére, empátiájára. Nem lehet cél, hogy a magyar állattenyésztés, ezen belül a baromfiágazat teljesítménye jelentősen csökkenjen amiatt, mert az önköltség-növekedést nem tudja átadni a fogyasztók felé. 

A hazai baromfiágazatot szinte minden évben sújtja valamilyen probléma. A Hungerit vezérigazgatójaként mit gondol, hogyan lehetne növelni a szektor versenyképességét, illetve mit lehetne tenni a fellendítése érdekében?

A koronavírus-járványra nem tudunk hatással lenni, a madárinfluenzával szemben azonban valamilyen szinten fel lehet lépni. Fontos például, hogy a termelők telepeinek műszaki állapota úgy legyen kialakítva, hogy a szárnyasok védettek legyenek a járvánnyal szemben. A legkritikusabbak a félintenzív tartásban lévő kacsatelepek, ahol át kell állni a zárt tartásra, aminek komoly beruházási igénye van.

Megoldás lenne, ha célzottan a madárinfluenza elleni védelemre szolgálóan lennének kiírva olyan támogatások, amelyek elősegítik a beruházásokat az állományok biológiai védelme érdekében. Emellett nagyon fontos a hatóság drasztikus fellépése valamennyi szereplővel és állattartó teleppel szemben. Szigorú kontrollellenőrzéseket kellene lefolytatni, és amely telepeken nem tartják be a követelményeket, amik szükségesek ahhoz, hogy a telep elkerülje ezt a betegséget, ott mérlegelni kell a kártalanításra vonatkozó állami támogatást.

A Hungeritnél nagyon fontos a vírus elleni védekezés során a dolgozók oktatása, valamint a felállított biológiai védelemmel kapcsolatos standardok betartatása és szigorú kontrollja. A szektor versenyképességét egyértelműen optimális telep- és vágóhídméret kialakításával, valamint technológiai korszerűsítéssel lehet növelni. A baromfiiparnak nagyon magas a munkaerő-igénye, a folyamatosan emelkedő bérek azonban egyre növekvő költségeket eredményeznek. A fogyasztói árak ugyanakkor évek óta nem változnak, ha jelentős áremelkedést indukálnánk, könnyen lehet, hogy beáramlana az országba az olcsó - elsősorban lengyel - import baromfi, így ez a hatás jelentősen féken tartja a magyar árakat. A külföldi alternatíva tehát komoly visszatartó erő, ami megakadályozza, hogy az egekbe emelkedjen a hazai szárnyas ára, így a jelenlegi helyzeten csak a hatékonyság növelésével lehet úrrá lenni.

A Hungerit hogyan élte meg az utóbbi válságos időszakot? Milyen módon tud a cég megbírkózni az ágazatot érintő sok problémával?

A cég számára viszonylag jól indult a 2021-es év, az első negyedévben sikerült teljesítenünk a tervszámainkat, a kérdés most az, hogy a második negyedévben is megmarad-e ez a pozitív tendencia. A takarmányárak emelkedése a Hungeritre is komoly hatással van, ezzel párhuzamosan azonban vannak egyéb tényezők is, amelyek befolyásolják a piac működését. Ilyen például, hogy idén is nőtt a minimálbér, elszabadultak az üzemanyagárak, emellett a csomagolóanyag-árak is borzasztóan magasan vannak.

Mindezek fényében, a teljes termékpályán végighaladó áremelés megkerülhetetlen, mert ha ez megreked nálunk, a feldolgozóknál, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a hatékonyság meghatározó tényező ebben az iparágban, a baromfiágazatban egyszerűen nem lehet kicsiben csinálni a termeltetést és a feldolgozást.

Mit tapasztaltak, változtak a fogyasztói szokások a koronavírus-járvány hatására? Ha igen, milyen módon tud/tudott ezekre az átalakulásokra reagálni a Hungerit?

Érzékeltünk változást, a kényelmi kategóriában, ahová például a panírozott termékeink is tartoznak, két számjegyű növekedés következett be. Ennek az az oka, hogy a home office miatt az otthoni fogyasztás nagyságrendje megnőtt, az irodaházakban bezártak a menzák, és a gyorsétel-fogyasztás került előtérbe. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert idén zárul le két beruházásunk is, az egyik egy új panírüzemi beruházás, amely a tervek szerint 30 százalékos kapacitásnövekedést eredményez majd, a másik a készételüzem indulása, amely szintén a megváltozott fogyasztói szokások kiszolgálását segíti majd.

2020-ban komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások valósultak meg a Hungeritnél, hogyan, milyen tervekkel készültek 2021-re? Milyen fejlesztések, illetve beruházások várhatók a cég táján a következő években

Vannak rövid és hosszú távú elképzeléseink is, utóbbiak 10 éves nagyságrendig terjednek. Ezek között szerepel a víziszárnyas-feldolgozó rekonstrukciója, egy nagy kapacitású zöldmezős csirkevágóhíd létrehozása, valamint tervezzük az állattartó telepeink számának növelését is. A rövid távú tervek egyike a panírüzem fejlesztése, amely augusztusban kerül átadásra, illetve a telepek korszerűsítése, a hatékonyság javítása és a madárinfluenza elleni maximális védekezés kivitelezése.

Most folyik épp egy 3 éves stratégiai terv megalkotása a Hungeritnél, aminek keretében szeretnénk összefoglalni az erre az időszakra vonatkozó elképzeléseinket és a megfelelő irányba terelni a céget. Ez magában foglalja a piackutatástól kezdve a jelenlegi piaci részesedésünk és termék portfóliónk felmérését, és ezek alapján határozzuk majd meg, hogy milyen lépéseket szándékozunk tenni a jövőben.

A magyarok jellemzően nem fogyasztanak sok víziszárnyast. Mi a cél a feldolgozó rekonstrukciójával, ezzel a fejlesztéssel a hazai vagy inkább a külföldi piacra terveznek?

A víziszárnyasok esetében jelenleg valóban az exportpiacok a jelentősek, jól látszik azonban, hogy az utóbbi időben egyre nyitottabbak a hazai fogyasztók a kacsára, így ennél a szárnyasnál belföldre és külföldre is egyaránt tervezünk. A víziszárnyas piacon belül a liba egy speciális szegmens, a legnagyobb kultúrája Németországban van, Magyarországon a libafogyasztás például csak Márton-napkor és karácsonykor fordul elő, egyéb időszakokban szinte egyáltalán nem. A kacsafogyasztás gyakorisága ezzel szemben kezd növekedni a hazai gasztronómiában, és - habár vannak olyan periódusok, ünnepek, amikor népszerűbb - jellemzően azonban egész évben jelen van a hazai boltokban.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu