2019. október 15. kedd Teréz

Hírek - Állat

Egyre több halálos áldozatot szed a madárinfluenza Kínában

Minden eddiginél több emberi áldozatot szedett Kínában a H7N9 madárinfluenza januárban. Az év első hónapjában 79-en haltak bele a betegségbe, amelynek igen magas a mortalitása, hiszen ötből két esetben végzetes kimenetellel jár a vírus megjelenése a humán szervezetben. A nálunk fertőző H5N8 változat ugyanakkor nem veszélyes emberekre.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Kínában javában dühöng a H7N9 madárinfluenza vírus, amely a 2013-as első megjelenése óta most követelte a legtöbb emberi áldozatot. Januárban 79-en haltak meg a betegség következtében, és ezzel kereken 100-ra emelkedett a végzetes kimenetellel járó esetek száma az ázsiai országban a jelenlegi járványszezonban. Kínában több városban máris felfüggesztették az élőszárnyasokkal való kereskedelmet, és a lakosságot az állatpiacok elkerülésére szólították fel. Legalább két esetben bizonyítottan emberről emberre terjedt át a veszélyes (40 százalékos mortalitási rátával rendelkező) vírus.

Milyen árak várhatók az idén a takarmánypiacon? Hogyan befolyásolják a takarmányárak a jövedelmezőséget. Ez is kiemelt témája lesz az Agrárium 2017 Konferenciának március 8-án Kecskeméten.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A madárinfluenza vírusok folyamatosan jelen vannak a világ különböző tájain. A ma Magyarországon pusztító H5N8 változat már 2014 elején megjelent Ázsiában, majd az év novemberében az EU-ban is felbukkant, 2015-ben pedig Füzesgyarmaton is kimutatták, de csak most, 2016-ban éreztette igazán komolyan a hatását – ismertette a vírusterjedés „technikáját” az agrárszektor.hu-nak Süth Miklós korábbi országos főállatorvos.


A Kínában emberi megbetegedéseket, sőt halált is okozó H7N9 változatról 2013 márciusában adtak először hírt a FAO-jelentések. A vírusról feltételezhető, hogy sertésben jött létre két madárinfluenza vírusból, de a kialakulásánál akár egy harmadik vírus is jelen lehetett. A gazdaszervezetben (jelen esetben egy sertésben) találkozva ki tudták cserélni a genetikai állományukat, így jött létre az emberre is veszélyes módosulat.

Mai ismereteink szerint a nálunk pusztító H5N8 szerotípustól nem kell tartani, hiszen eddig nem kaptunk hírt emberi megbetegedésről. Ugyanakkor nem kizárható, hogy természetes mutáció révén, vagy egy helyi gazdaszervezetben „meglapulva” idővel akár egy veszélyesebb változat is kialakulhat belőle. Erre Európában kevés az esély a szigorú felmérő-előrejelző rendszer miatt. Azért leginkább Ázsia a hasonló járványok kiindulópontja, mert ott az emberek szorosan együtt élnek az állatokkal (madarakkal, sertésekkel), vagyis más az állattartói gyakorlat, illetve az orvosi ellátás, a higiénés körülmények, ezért náluk lényegesen nagyobb a veszélyes vírusok kialakulásának lehetősége.

Európában – így hazánkban is – folyamatosan vizsgálják a madarak fertőzöttségét, az EU akkor is előírja a madárinfluenza-kontrollt vadmadarakban, amikor éppen nincs járvány. Csekély a valószínűsége, hogy egyetlen elhullott állat okozzon megbetegedést emberben – igyekezett eloszlatni az aggodalmakat Süth Miklós. A vírus nem a gyomron keresztül támad, a sütés-főzést ugyanis nem éli túl, 70 fokon már egy-két perc alatt elpusztul. Annál veszélyesebb viszont, ha a légzőszerveken keresztül jut be a szervezetbe, járványveszély esetén ezért kell a tartási helyen (zárt térben, nagy porban) védőmaszkot viselniük az alkalmazottaknak. A vírus a fagyasztott húsban is képes akár évekig túlélni.


Mekkora az esélye annak, hogy Magyarországra is eljut a Kínában pusztító H7N9 változat? Nem kizárható – vélte Süth Miklós, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 2006/2007-ben még a jelenleginél is veszélyesebb járvány alakult ki. A WHO adatai szerint akkor közel 60 százalékos volt a mortalitás az emberre nézve, csaknem félezren haltak meg Ázsiában, ám ugyanaz a H5N1 vírus Magyarországon szerencsére nem szedett áldozatokat.

Kiemelkedően fontos, hogy Európában megmaradjon az a gyakorlat, miszerint az állatokat elkülönítetten, állattartó telepeken, szakemberek jelenlétében tenyésszék, és már gyanú esetén is (ami a takarmány- és ivóvízfogyásból látszik először) közbelépjenek. A H7N9 vírus nem különlegesebb, mint a többi, megfelelő járványügyi intézkedésekkel el tudjuk fojtani, az embereket tehát úgy lehet megvédeni, ha az állategészségügyi kontroll erős – emelte ki Süth Miklós.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu