2020. június 4. csütörtök Bulcsú

Hírek - Állat

Ezek a módszerek tényleg működnek: ennyire egyszerű a pockok elleni védekezés

Amióta az ember mezőgazdasági növénytermesztést folytat, azóta vívja végtelen háborúját a kórokozók és kártevők különféle fajai ellen. A szántóföldi növények egyik legismertebb és legádázabb károsítója pedig nem más, mint az apró, egész évben aktív mezei pocok. A mezei pockok ellen többféleképpen lehet védekezni, léteznek mechanikai, biológiai és kémiai módszerek is az irtásukra. Idén pedig minden lehetséges módszerrel gyéríteni kell a populációjukat.
 
 

A mezei pocok (Microtus arvalis) a hörcsögfélék családjába tartozó apró, egész évben aktív rágcsáló, a szántóföldi növények károsítója. Egész Eurázsiában elterjedt, természetvédelmileg nem védett, nem fenyegetett faj. Magyarországon kártevőnek minősül, és mindenhol megtalálható, ahol mezőgazdasági művelés folyik. Ez a státusza két okra vezethető vissza:

  • Szinte bármilyen növényi anyagot megeszik, válogatás nélkül. Tápláléka nagy részét magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök teszik ki, de lerágja a fiatal fák kérgét is, a kukoricacsövön felfutva pedig kirágja a szemet. Télen a az eltárolt terményt is károsíthatja. Ráadásul nem csak közvetlen, de közvetett károkat is okoz, ugyanis ürülékével szennyezi a terményeket, és betegséget is terjeszt.
  • Rendkívül gyorsan szaporodásik, évente akár 5-6, kedvező időjárási körülmények esetén akár 10 generáció is kifejlődhet egy év alatt. A megfigyelések szerint 3-6 évente olyan mértékben túlszaporodik, hogy tömeges vándorlásba kezdenek (gradáció). Később épp a túlszaporodás miatt kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik, de addig rengeteg kárt tudnak okozni.

A gradációt leginkább befolyásoló tényezők a kemény hideg és a hótakaró hiánya, a meleg, száraz tavasz és nyár, ezek kedveznek a felszaporodásnak. Viszont télen az enyhe és a hideg periódusok gyakori váltakozása csökkenti az áttelelés esélyét. Az idei tél azonban enyhe volt, hótakaró és keményebb fagyok nélküli, épp ezért a pockok nagy számban teleltek át. A hatóságok az év elejé ki is adták a figyelmeztetést, amely szerint idén is érdemes lehet elgondolkodni a rágcsálómentesítésen.

A mezei pockok elleni védekezésnek vannak agrotechnikai, mechanikai, biológiai és kémiai módszerei is. Ezek közül az agrotechnikai és a biológiai megoldás megelőző jellegű, és tandemben is alkalmazható, a mechanikai pedig félig fizikai növényvédelem, félig rágcsálóirtás. A kémiai megoldásokra viszont nagyon szigorú előírások vonatkoznak, mi több, egyenesen tilos a mechanikai és biológiai védekezés mellett növényvédő szeres kezelést is folytatni.

Az agrotechnikai megoldások jellemzően talajművelési munkálatokból állnak, így például a forgatásból. Ezzel a pockok 20-30 centiméter mélyen húzódó járatai megsemmisülnek, és a rágcsáló kiszorul a tábláról. Ezek közé tartozik a pockok járatainak, fészkeinek mélyszántással való megsemmisítése, valamint a kedvező élőhelyeik tarlóhántással, pillangósok feltörésével, gyümölcsösökben a gyepes fasorok művelésével való megszüntetése.

A mechanikai védekezéshez sorolható a csapdázás, a facsemeték gyökerének dróthálóval való beburkolása, idősebb fák mellől a rendszeres hóeltakarítás. Alkalmazható még az az állatok agyonütése, a szeges henger vagy tárcsa alkamazása, de ezek magas munkaigényű folyamatok, leginkább csak akkor és ott használják, ahol a kémiai védekezés nem alkalmazható.

A biológiai védekezés a pockok természetes ellenségeinek, köztük is leginkább a ragadozó madaraknak a környékre csalogatása. Ez történhet az egerészölyvek számára és T alakú ülőfák kihelyezésével a földekre, vagy a baglyok számára műfészkek telepítésével a környékre. A madarakon kívül a borzok, menyétek, görények, rókák és hermelinek is ritkítják az állományt.

Magyarországon jelenleg két készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pockok elleni kémiai védekezésre. Ezek közül a cink-foszfid hatóanyagú Arvalin LR állandó engedéllyel rendelkezik, a klórfacinon hatóanyagú  Pocok Tox (korábban Redentin 75 RB) készítményre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szokott szükséghelyzeti engedélyt kiadni. Erre legutoljára a 2019. október 1-je és a 2020. január 31-e közötti időszak tekintetében került sor.

FONTOS, hogy ha kémiai védekezésre kerül sor a mezei pocok ellen, akkor a korábban kihelyezett T alakú ülőfákat el kell távolítani a földekről, hogy a ragadozó madarak ne mérgeződhessenek meg!

Az Agrárszektor megkereste a talajvédelemmel és növénykondícionálással foglalkozó Hechta Kft.-t is. Takács Attila, a cég ügyvezetője, növényvédelmi mérnök megerősítette, hogy az elmúlt hónapok időjárása nagyban kedvezett a pockok felszaporodásának, ami hamarosan kritikus méreteket ölthet.

Az idei enyhe télnek és a száraz tavasznak köszönhetően mostanra olyan erős lett a mezei pocok fertőzöttség, hogy a biológiai védekezés már nem elegendő

– mondta Takács Attila.

A szakember szerint az is elképzelhető, hogy a Nébih az év során újra kiadja a szükséghelyzeti engedélyt a Pocok Tox-ra. Ez ugyanis a madarakra kevésbé toxikus, azaz nem okozza az elhullásukat, továbbá a másodlagos toxicitása (mérgezett pocok elfogyasztásával okozott további mérgezés kockázata) is alacsony. Az előírt kockázatcsökkentő intézkedések betartásával elkerülhető, hogy a vadon élő emlősök vagy madarak állománya károsodjon. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert Magyarországon 2020-ban eddig már 77 állat pusztult el mérgezésben, köztük 9 fokozottan védett rétisas és 3, hasonló védettségi státuszt élvező parlagi sas, ahogy azt a National Geographic is megírta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu