Féreghajtó okozhat súlyos károkat a talajokon: kutatók vizsgálják, mekkora a baj

Féreghajtó okozhat súlyos károkat a talajokon: kutatók vizsgálják, mekkora a baj

agrarszektor.hu
Nemcsak a gerinctelenekre, de a talajban élő más organizmusokra is veszélyt jelent a trágyával a természetbe kerülő ivermectin. A népszerű (és az utóbbi időben kicsit hírhedtté vált) féreghajtószer a rovarok mellett a gombákra, baktériumokra és akár a növényekre is közvetlen hatással lehet. Magyar kutatók most arra próbálnak rájönni, hogy lehet úgy alkalmazni ezt az állatgyógyászati készítményt, hogy közben a környezet se szenvedjen kárt.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Az ivermectinek 1983-as felfedezése jelentős lépés volt az állatgyógyászatban, a japán Ómura Szatosi és az amerikai William Campbell orvosi Nobel-díjat vehetett át érte 2015-ben. Ma már az ivermectin hatóanyagot tartalmazó készítmények nélkülözhetetlenek az állattartásban - olvasható a 24.hu oldalán. Dr. Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az ivermectin "rendkívül hatékony, tág spektrumú parazitaellenes szerekről van szó, amelyek a külső élősködőket is távol tartják."

Ahogy a szakember fogalmazott, az elterjedt gyakorlat szerint az első kezelést áprilisban, a legelőre hajtás előtt kell elvégezni, majd a nyár folyamán és ősszel, a téli szállásra hajtáskor megismételni. A probléma kora tavasszal kezdődik, amikor a legelő állatok trágyájával az ivermectinek a természetbe kerülnek. Ezek lassan (40 nap alatt), főleg az UV-sugárzás hatására elbomlanak. A kezelés ismétlése pedig azt jelenti, hogy a vegyület gyakorlatilag a teljes vegetációs időszakban jelen van a legelőkön.

Magyarországon körülbelül 70-80 rovarfaj szaporodásához elengedhetetlen a növényevők trágyája. Ezek főként ganajtúrók és legyek, amelyeknek a trágya jellemzően az utódok táplálékát biztosítja. A kifejlett rovarokra az ivermectinek nem jelentenek veszélyt, a lárvákat viszont elpusztítják, ahogy számos hasznos gombát és baktériumot is. A rovarok megfogyatkozása az őket fogyasztó állatok visszaszorulásával jár, a pókoktól kezdve a rovarevő kétéltűeken és hüllőkön át egészen a madarakig és emlősökig. A trágyához kötődő rovarcsoportok szerepe rendkívül jelentős a gyepekben, hiszen ezek segítik elő a szervesanyag lebontását, azt, hogy a tápanyag visszatérhessen a körforgásba. A jelenség viszont már csak azért is aggodalomra adhat okot, mert a rovarok pusztulása egyébként is ijesztő mértéket öltött egész Európában.

Ausztráliában például eredetileg nem voltak ganajtúrók, hiányoztak a nagytestű növényevők és így az ürüléküket hasznosító rovarok is. Amikor az európaiak marhát kezdtek ott tenyészteni, azzal szembesültek, hogy a trágya nem bomlott le, égette, pusztította a "füvet", tönkretette a legelőt. Azóta is számos próbálkozás irányult a lebontó rovarok meghonosítására, melyek közül több sikeres is volt

- magyarázta Dr. Lengyel Szabolcs.

Az ivermectin fenti negatív hatásait laboratóriumi körülmények között számos kísérletben bizonyították már, ám a magyar kutatókra vár most annak kiderítése, hogy nagy léptékben, a természetes környezetben pontosan mit okoznak ezek a vegyületek. Valóban olyan jelentős hatása van az élővilágra, mint amennyire az eddigi kutatások alapján sejthető? Mert ha igen, akkor sürgősen közbe kell avatkozni. Dr. Lengyel Szabolcs kiemelte, a beavatkozás célja semmiképp nem lehet az ivermectinek betiltása, mivel ezek nagyon fontos szerepet játszanak az állattartásban. A megoldás a szakember szerint szerhasználat idejének szabályozása lehetne: ha például az állatok februárban kapnák meg a féregirtót, a legelőre már lényegesen kisebb koncentrációban jutna tavasszal.

Olyan legeltetési rendszert próbálunk kifejleszteni, amelyben nem használunk féreghajtó szereket, vagy legalábbis korábban használjuk őket, hogy a legelőre hajtáskor már ne legyenek jelen az állatban

- tette hozzá Dr. Lengyel Szabolcs.

Ahogy azt a 24.hu is kiemelte, az Európai Unió LIFE-Nature programja 2,5 millió euróval támogatta az Ökológiai Kutatóközpont és társintézményei projektjét, "az ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára". Dr. Lengyel Szabolcs elmondta, hogy néhány kísérletben azt tapasztalták, hogy az ivermectinek a talajból a növényekbe kerülve visszavetik azok fejlődését - ennek tisztázása is a projekt része lesz. A kutatók összesen 800 hektáron vizsgálódnak, a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekvő Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás, így állati élősködőktől vélhetően mentes a terület. Itt fognak ivermectinekkel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat legeltetni - lesznek teljesen féreghajtómentes állatok és minimálisan féreghajtóval kezelt egyedek is. Vizsgálják majd a helyi rovarfaunát, a flórát, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is.

Az ivermectin a koronavírus-járvány kapcsán bizonyos hírhedtségre tett szert: időről időre visszatérő álhírek, hamis információk kerülnek a köztudatba a hatóanyag vírus elleni hatékonyságát illetően. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban figyelmeztetést adott ki, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Állatok számára kifejlesztett anyagokról van szó, emberi felhasználásra sem a hatásosságukat, sem a veszélyeiket nem ismerjük. Sőt, az állatgyógyászati szerek használati útmutatói szerint az ivermectines kezeléstől számított 35-40 napig az érintett állatok húsa sem alkalmas emberi fogyasztásra

- hívta fel a figyelmet Dr. Lengyel Szabolcs is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?