Idén taroltak a csupaszcsigák a kertekben - A sörcsapda nem elég

agrarszektor.hu
2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz-, vagy más néven a meztelen csigák. Magyarországon ugyanis több csupaszcsiga-faj folyamatos jelenlétével kell számolni. Az őshonosnak tekinthető nagy meztelen csiga, az óriás meztelen csiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga már régóta általánosan elterjedt kártevőnek számít természetes és gazdálkodásra használt területeinken. Károsításuk általában nem haladta meg az emberek ingerküszöbét, de ez most változóban van, figyelmeztetett növényvédelmi jelentésében dr. Aponyi Lajos.

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, noha hazánkban észrevehető károkat csak 1985-90 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de mostanra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Magyarországra Ausztria irányából érkezett, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett, olvashattuk a magyarnovenyorvos.hu oldalán.

Spanyol csupaszcsiga (Kép forrása: Getty Images)

Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga idézi elő. Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket jelenti, időnként kevésbé reagál. A kártevő főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a vízközeli területeken levő szántóföldi növénykultúrákban, például az őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat.

Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell ellene. Kisüzemi körülmények között számos, többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, a sörcsapdázás és a tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen felszámolni a kártételt. A biológiai védekezés "csodafegyvere", az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág más kacsafélékhez képest nem fogyasztható. Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.

2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat a kertekben, de a tavaszi időszakban kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a csigák pusztítását. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyol csupaszcsiga-invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően egészen november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.

Feketefejű csupaszcsiga (Kép forrása: Getty Images)

Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsiga faj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére. Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülményekkel számolhatunk, ismét igen súlyos csupaszcsiga-kártételekkel kell számolnunk.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?