Különleges módszerrel vennék fel a harcot a rettegett sertésbetegség ellen

Különleges módszerrel vennék fel a harcot a rettegett sertésbetegség ellen

agrarszektor.hu
A génszerkesztési technológiák segíthetnek megelőzni a sertésinfluenza megjelenését a sertéstelepeken, és csökkenthetik a járványok kockázatát is, állítják a brit kutatók. Az Edinburghi Egyetemhez tartozó Roslin Intézet tudósai szerint a technológia emellett a vakcinák hatékonyságát is képes lehet javítani, valamint a segítségével olyan sertéseket lehet létrehozni, amelyek ellenállóak a sertésinfluenzával szemben.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A sertésinfluenza légzőszervi rendellenességeket okoz, lázat, étvágyvesztést és negatívan befolyásolja a termelékenységet. Mint ismeretes, 2009-ben a betegség az állatokról az emberekre is átterjedt, és körülbelül egymilliárd dolláros veszteséget okozott a sertéságazatnak - írta meg a FarmingUK. Azonban a Roslin Intézet kutatói által nemrég publikált tanulmány szerint az új génszerkesztési eszközökkel ki lehet egészíteni a jelenlegi megelőzési és védekezési stratégiákat. A tudósok azon az állásponton vannak, hogy a génszerkesztési technológiákat lehetne arra használni, hogy a sertésekben azokat a géneket változtassák meg, amelyekben a fertőzés ki szokott alakulni, ahogy ezt más sertésbetegségek kezelésénél is alkalmazták már.

A technológiát emellett a vakcinagyártási rendszerekben is alkalmazhatnák az előállítási költségek csökkentésére, ami a felvétel növelésével javíthatná azok hatékonyságát is. A vizsgálat során a tudósok azt is megállapították, hogy az állatjólétet erősítő gazdálkodási gyakorlatok akkor voltak a leghatékonyabbak, amikor a járványok a gazdaságokban való megjelenésének megelőzésére koncentráltak, nem pedig a kitörések elhárítására. A tudósok szerint a gazdaságokban ajánlatos lenne az összes új állatot elkülöníteni az első időkben, de azt ők is elismerték, hogy ezt nehéz lenne megvalósítani, mivel a gazdaságokban nagy mértékben megnövekedett az állatsűrűség, a sertéshús iránti egyre növekvő keresletből kifolyólag.

A folyamatosan növekvő sertéstermeléssel párhuzamosan egyre szélesebb körben alkalmazott sertésinfluenza elleni vakcinák ugyan csökkentik a betegség jelentette terheket, de lehet, kevésbé lesznek hatásosak, ha a vírus mutálódik. Hamish Salvesen, a Roslin Intézet munkatársa szerint a sertésinfluenza komoly terhet rakott a gazdák vállára, és komoly fenyegetést jelentett az emberi egészségre.

Ha a szabályozó szervek és a társadalom elfogadják a génszerkesztési eszközöket, azok az egész világon komoly hasznot hozhatnak a gazdaságokban a fertőzések megelőzésére szolgáló meglévő intézkedések kiegészítésével

- jelentette ki Hamish Salvesen.

A Roslin Intézet már korábban is vizsgálta a génszerkesztés alkalmazási lehetőségeit az állattenyésztés területén, 2019 nyarán sikerült a sertéseket immunissá tenni a reprodukciós és légzőszervi szindrómával (PRRS) szemben. A hírről és a génszerkesztéssel kapcsolatos polémiáról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?