Van esélyünk a sertéspestissel szemben? Ezek lehetnek a menekülőutak

Agrárszektor
Százával ölik le a vaddisznókat Budapest határában, itt az ideje, hogy beszéljünk arról, mi a leggyorsabb megoldás a betegség megfékezésére. A vakcina már 30 éve készül, a génszerkesztés ügye még tabunak számít, a média pedig "titkos tervnek" minősíti azt, ha vészforgatókönyv készül a háztáji sertésállomány felszámolására. Nézzük, hogyan állnak a dolgok most!

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Százával ölik le a vaddisznókat Budapest határában, talán mostanra a leglaikusabb olvasók is értesültek a globális járványról. Kérdés, van-e jobb megoldás, mint az évek múlva elkészülő vakcinára várni. Már tavaly nyáron híre kelt annak, hogy az edinburghi Egyetem Roslin Intézetében génszerkesztéssel sikerült a sertéseket immunissá tenni a reprodukciós és légzőszervi szindrómával (PRRS) szemben. Ez egy nagyon költségesen felszámolható betegség: komplett telepeket kell vágóhídra küldeni, majd a takarítást és pihentetést követően - hermetikusan lezárva a környezettől - újratelepíteni, reménykedve abban, hogy nem akad 10 kilométeren belül egy másik telep, ahol a kórokozó jelen van. A kutatási eredménynek ezért óriási visszhangja volt szakmai körökben. Ugyanekkor elkezdődtek a kísérletek az afrikai sertéspestisnek ellenálló disznó megalkotására is. Mint tudjuk, a betegség ellen nincs vakcina, viszont millió számra ölik le miatta a sertéseket a világban.

Az eljárás lényege, hogy nem építenek be egyetlen idegen gént sem a kezelt genomba, a faj adott génkészletét módosítják előnyösen. Korábban indukált mutációkkal "gyorsították az evolúciót" , ma már inkább egy-egy génszakasz "elcsendesítésével" vagy "bekapcsolásával" dolgoznak a kutatók. A génszerkesztett állat a fajban egyébként is meglévő lehetőségek kiaknázásával jön létre és a változtatás öröklődő lesz. Csakhogy 2018 júliusában az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ilyen új nemesítési eljárásokkal létrehozott élőlények a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) körébe tartoznak, vagyis száműzendők Európából.

Tudok a PRRS-mentes sertésekről, azokban egy bizonyos receptort kapcsoltak ki, hogy az állatok ne legyenek fogékonyak a betegségre. Tehát itt a génszerkesztés jól működött. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a génszerkesztés csodaszer lenne. A PRRS-rezisztens sertéseknél a kérdés továbbra is fenn áll, hogy ez a genetikai változtatás mennyiben befolyásolja a többi betegséggel szembeni érzékenységüket, vagy általában a termelési paramétereiket.

Egy sor vizsgálatra és bizonyításra van szükség, hogy eldőljön, valóban változatlan teljesítményre képesek-e telepi körülmények között az ilyen állatok. Egyszóval nemcsak szabályozási akadályok állnak a génszerkesztés hatékony alkalmazása előtt" - kommentálja a brit kollégák eredményeit egy magyar kutató, Dr. Zádori Zoltán, az MTA ATK Funkcionális virológia témacsoportjának vezetője. Hozzáteszi: ez a génmanipulációs eljárás akár magának a vírusnak a módosítására is alkalmas lenne, ez is egy járható út.


Phil Hogan agrrábiztos még az idei uniós választások előtt ezt mondta a génszerkesztéssel kapcsolatban: "Úgy gondolom, hogy 2019 lehetőséget ad arra, hogy mindent újra áttekintsünk, és kiderítsük, mi a kormányok hivatalos álláspontja azzal kapcsolatban, hogyelfogadjuk-e döntéseink alapjaként a tudományos eredményeket, vagy sem." 2018 októberében pedig több mint 85 európai kutatóközpont és tudós tette közzé állásfoglalását, amely figyelmeztetett az uniós döntés mezőgazdaságra gyakorolt negatív következményeire.

Idén májusban már 14 uniós ország állt ki az új nemesítési technikák mellett, élükön Hollandia. A további tagállamok: Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Nem kicsi tehát a pártoló tábor, és főként nem kis súlyúak a résztvevői. Nagy István agrárminiszter a hivatalba lépésekor még szintén kiállt a génszerkesztés mellett. Ahogy fogalmazott: "a precíziós eljárások a magyar növénynemesítést újra a világ élvonalába emelhetik." A mostani járványügyi helyzet, amelyben a világ sertésállományának negyede pusztul el, jó apropó arra, hogy Európa - és Magyarország - újragondolja viszonyát a génszerkesztéshez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Természetesen vannak más, hagyományos megoldások is. Egyik sem olcsóbb vagy gyorsabb, de legalább ismerjük ezeket. "Hazánkban is folynak kutatások az afrikai sertéspestissel, egész pontosan egy olyan nemzetközi programban veszünk részt, amelynek végcélja egy élővírust tartalmazó vakcinakifejlesztése"- magyaráz Dr. Zádori Zoltán. Mint megtudjuk,

már nagyjából 50 éve küzdünk a kórokozóval, és sajnos azóta sem sikerül a klasszikus módszerekkel működőképes oltóanyagot alkotni ellene.

"Ennek a vírusnak óriási genomja van, mintegy 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Mégis nehéz megmondani, melyik az a kulcsfontosságú fehérje - ha létezik ilyen -, amelyikkel kiválthatnánk a megfelelő immunválaszt. Sajnos a vírus elölése, és a komplett genom bejuttatása a sertésbe nem vált ki hatékony reakciót" - sorolja a vakcina kifejlesztésének nehézségeit a szakember. A vírussal való dolgozás is extrém körülményes és költséges, de Magyarországnak van alkalmas laborja hozzá. Az élővírusos vakcina megalkotása minden bizonnyal éveket fog igénybe venni, de a szakember meggyőződése szerint a génszerkesztés sem jelentene gyorsabb módszert.

Úgy néz ki, rövid távon valóban csak két dolgot tehetünk:

  • 1. csökkentjük a potenciális fertőzési forrást - ez a háztáji sertésekre és a vaddisznókra is vonatkozik -, és
  • 2. hermetikusan lezárjuk a telepeket, szó szerint a légy se jusson be.

EZ IS ÉRDEKELHET
Ez is nagyon drasztikus és drága megoldás, de a tapasztalatok szerint pillanatnyilag az egyetlen, ami működik. Hosszabb távon a vakcina és a génszerkesztés adhat választ a problémára. Most még nehéz megmondani, hogy melyik készül el hamarabb. Egy biztos: felesleges handikeppel nehezíteni a genetikusok munkáját, mert lehet, hogy az összes kérdésünkre magában a sertésben van meg a válasz.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?