Már csaknem 700 ezer víziszárnyast kellett leölni a madárinfluenza miatt

Már csaknem 700 ezer víziszárnyast kellett leölni a madárinfluenza miatt

Csaknem 700 ezer víziszárnyast kellett eddig leölni a Bács-Kiskun és Csongrád megyében felbukkant madárinfluenza miatt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt tapasztalja, hogy a kórokozó azért is terjedhet, mert egyes gazdálkodók nem teljesítik maradéktalanul a zárt tartásra vonatkozó előírásokat. Nagy István agrárminiszter szerint a baromfitermelők a madárinfluenza elleni járványvédelmi fejlesztésekhez a Vidékfejlesztési Program napokban meghirdetett pályázatán 10-15 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Mostanra több mint 50 hazai baromfitartó gazdaságban jelent meg a madárinfluenza a Nébih aktuális laboratóriumi eredményei szerint. A kórokozó jelenleg Bács-Kiskun és Csongrád megyében terjed. Mint ismert, a Nébih először március 26-án jelentette be, hogy azonosította a madárinfluenza vírusát a Bács-Kiskun megyei Csólyospáloson.

A hivatal tájékoztatása szerint a kórokozó miatt a közelmúltig 689 ezer állatot kellett leölni, amelyek mindegyike víziszárnyas volt. A vírus felbukkanása nyomán mindenhol kijelölték a védő- és megfigyelési körzeteket. Bács-Kiskunban mostanáig 13, Csongrádban 6 védőkörzetet hoztak létre, a nagyobb hatósugarú megfigyelési körzetekbe pedig további települések is beletartoznak.

A vírus megjelenése egyértelműen a vadmadarak vándorlásához köthető, de a Nébih járványvédelmi nyomozásának eredményei szerint a nagy állatsűrűségű állattartó telepeknél a veszélyt fokozza, hogy a betegség szél útján is továbbterjedhet. A hivatal ugyanakkor hiányosságokat tapasztal a járványvédelmi előírások betartásában is, mivel egyes gazdaságokban nem teljesítik maradéktalanul a zárt szárnyastartásra vonatkozó kötelező rendelkezéseket.

Az állatok kiirtása miatti állami kártalanításokat az azokról szóló határozatok jogerőre emelkedését követő 60 napon belül fizetik ki, így a Nébih szerint a közvetlen gazdasági károk megállapításához még nincs megfelelő mennyiségű adat. További ágazati nehézséget okozhat, hogy a vírus megjelenése nyomán egyes országok újabb kereskedelmi korlátozásokat léptethetne életbe, és ezek befolyásolhatják a piaci értékesítési lehetőségeket. 

Az év eleji Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar megyei madárinfluenzás esetek miatt a magyar baromfitermékekkel szemben több - elsősorban ázsiai és közel-keleti - importőr állam hozott kereskedelmet korlátozó rendelkezéseket, most pedig a Nébih tájékoztatója szerint Hongkong, Izrael, Japán, Omán, Mexikó, és Szingapúr jelentett be hasonló szigorításokat, amelyek Bács-Kiskun és Csongrád megyére terjednek ki, vagy az egész ország területére vonatkoznak.

A madárinfluenza elleni hosszabb távú küzdelem részeként az Agrárminisztérium a közelmúltban jelentette meg azt a pályázatot, amelynek révén a baromfitartók összesen egymilliárd forintnyi járványvédelmi fejlesztési forráshoz juthatnak a Vidékfejlesztési Programban (VP). A kérelmeket 2020. április 27-től 2022. április 26-ig lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.

Az elkülönített forrásokkal a tárca a baromfitartókat kifejezetten arra kívánja ösztönözni, hogy javítsák telepeik járványvédelmi felkészültségét. Alapvető cél, hogy a gazdálkodók olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyekkel a kórokozómentesség fenntartható, illetve megőrizhető.

Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint a VP-s forrásokból - 50 százalékos támogatási intenzitás mellett - a pályázók 10-15 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, amelyet épületberuházásokra és eszközbeszerzésekre is lehívhatnak. A pályázat kiterjed például fertőtlenítőkapuk és mobil hullamegsemmisítők felállítására is. A tárcavezető korábbi nyilatkozataiban azt is hangsúlyozta, hogy a minisztérium kész a forráskeret későbbi növelésére is, ha a termelők egymilliárd forintnál több támogatást igénylő indokolt járványvédelmi fejlesztést kívánnának megvalósítani. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03