Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Bognár Lajos országos főállatorvos utasítására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal vizsgálja, van-e lehetőség elektromos és szagkerítés létesítésére az ukrán-magyar határon annak érdekében, hogy a fertőzött ukrajnai vaddisznóállományok vándorlását meg lehessen akadályozni - közölte az agrárszektor.hu-val a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint az elektromos és a szagkerítést cseh példa szerint lehetne kiépíteni. (Szagkerítést úgy alakítanak ki, hogy bizonyos távolságonként karókat szúrnak a földbe, majd azokra vadriasztó szerrel átitatott rongyokat helyeznek).
A helyzet azért veszélyes, mert Ukrajnában már a magyar határ közeli területeken is többször kimutatták a sertéspestis nem csak vaddisznókban, hanem haszonállatokban is. Ugyanakkor Magyarországon a betegség még soha nem fordult elő, ezért az agrártárca szerint az nem indokolt és nem is lehetséges, hogy a sertéspestis-fenyegettség miatt az egész országot körbekerítsük, bár például Romániában és Szlovákiában is kimutattak sertéspestises eseteket.
Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a múlt héten megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége vetette fel, hogy a sertéspestis behurcolásának megakadályozására kerítést kellene építeni az ukrán-magyar határon. Nagyon komoly negatív gazdasági következményei lehetnek ugyanis annak, ha a vírus nálunk is megjelenik. Egyes becslések szerint a várható értékesítési tilalmak és korlátozások miatt a magyar sertésállomány akár 30-35 százaléka - 1,2 millió sertés - is eladhatatlanná válna, ezért belföldi túltermelés lépne fel, amely jelentős árcsökkenéshez és durva piaci zavarokhoz vezetne.
Ukrajnában a legnagyobb gondot az okozza, hogy a 3 milliós ottani sertésállomány nagy részét - 2 millió állatot - háztáji sertéstermelők tartják, ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy portán átlagosan csak egy-két sertés található. A termelés szétaprózottsága miatt ukrán szakértők szerint a sertéstartást nem tudják hatékonyan ellenőrizni, és ez az oka annak, hogy a szomszédos országban a vaddisznókhoz képest sokkal több pestises háztáji sertést regisztráltak, holott a fertőzések elsődleges forrásai nyilvánvalóan vaddisznók lehettek. A fertőzések fő gócpontja észak-kelet Ukrajnában található.
