2022. június 29. szerda Péter, Pál

Hírek - Állat

Meglett a 2022-es év rovara: óriási győzelmet aratott a kabóca

A tengerparti hangulatot idéző hangok egyike a kabócák összetéveszthetetlen zümmögése, amit a hazai domb- és hegyvidéki tájakon néha hallhatunk a melegebb nyári napokon. Az év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. Dr. Mezőfi László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa mutatta be az őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló fajt.
 
 

A kabócák vagy kabócaalakúak (Auchenorrhyncha) alrendje világszerte több mint 40 000 fajt számlál. A szinte kivétel nélkül növényi nedvekkel táplálkozó szárazföldi ízeltlábúak a kifejléssel fejlődő rovarok közé tartoznak. Fejük legtöbbször felülről lapított, csápjaik rövidek, szipókájuk a fej tövi részén ered és a potroh irányába mutat. Két összetett szemük mellett 2-3 pontszemük is van. Nyugalmi állapotban a két pár, jellemzően hártyás szárnyuk háztetőszerűen borul a test hátoldalára. A 2022-ben év rovarának választott óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) az énekeskabóca-félék családjába (Cicadidae) tartozik. Ez a család közel 2 000 fajt foglal magába és az ide tartozó fajokra jellemző, hogy a hímek speciális hangképző szervvel rendelkeznek. Az első potrohszelvényük két oldalán található speciális kitinlemezt – a hangképző membránt – a potrohszelvényben megbúvó izmaik segítségével ritmikusan ki-be pattintgatják – tudtuk meg a MATE Rovartani Tanszékének kutatójától.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

A potrohukban található dobüreg ezt a hangot jelentősen felerősíti, így a hímek hangja akár több száz méterre is elhallatszik. A kabócák között az énekeskabócák rendelkeznek a legnagyobb testmérettel, méretük akár az öt centimétert is elérheti. A többi kabócától némileg eltérően, az énekeskabócák lárvái kevésbé hasonlítanak kifejlett formájukra. Ennek oka, hogy a lárváik különböző fás szárú növények gyökereit szívogatják és a táplálékért nem ritkán akár több méter mélyre is leásnak a talajba. Ezért a lárvák első pár lába erős ásólábbá módosult. A föld alatt a lárva több évig, sőt, egyes fajok esetében akár több mint egy évtizedig is fejlődik, mielőtt előbújna a föld alól. Ha elérkezik az ideje, akkor a lárva előássa magát a talajból, majd felkapaszkodik egy közeli növényre, ahol kifejlett kabócává vedlik.

A környezeti körülményektől és a táplálék minőségétől függően az óriás énekeskabóca fejlődése több mint három évig is tarthat, mely alatt a lárvák négyszer vedlenek. A kabócák jelenlétéről nemcsak jellegzetes „zizegős” hangjuk, hanem a maguk mögött hagyott lárvabőrük is árulkodik. A kabócák általában melegkedvelő ízeltlábúak, így az énekeskabócák is jellemzően a meleg nyári hónapokra bújnak elő a talajból. A kifejlett kabócák maximum pár hétig élnek, elsődleges feladatuk a párkeresés és párosodás, miután ez megtörtént és a nőstény lerakta a tojásait, jellemzően még az ősz beköszönte előtt elpusztulnak. Az év rovara külső megjelenésében talán meglepetés azok számára, akik eddig csak a hangjukkal találkoztak: teste majdnem teljesen fekete, gyengén szőrözött, míg a potrohszelvények hátsó éle, a lábai és a főbb szárnyerek vörösesbarnák. 

Előfordulásukat tekintve, az Ibériai-félsziget kivételével Dél-Európa legtöbb országában megtalálhatóak, emellett Közép- és Kelet-Európa délebbi országaiban is jelen vannak. A MATE munkatársától azt is megtudtuk, hazánkban az énekét csak a melegebb domb- és hegyvidéki tájakon hallhatjuk, jellemzően csak a tikkasztóbb nyári napokon. Éneke jellegzetes, ez alapján jól elkülöníthető a többi honos énekeskabócától. Elsősorban a nőstényeket csalogatja, azonban egy-egy hangosabb egyed közelébe több hím is odagyűlhet, melyek aztán hangerőben egymást próbálják túllicitálni. Közép-Európában a kifejlett példányok jellemzően június elejétől július közepéig fordulnak elő. Az év rovarának táplálkozása a különböző fejlődési szakaszokban hasonló: az imágó és lárva fás szárú növények nedveivel táplálkozik, csak az imágó a föld feletti, míg a lárva a növény föld alatti részein szívogat. Kedvelt fajok például a kökény, szőlő, közönséges gyertyán vagy az erdei fenyő. Ha ezen a nyáron a hazai dombokon meghalljuk a speciális ciripelő zenét, érdemes lesz megindulni a hang forrása felé, hátha közelről is szemügyre vehetjük az óriás énekeskabócát.

Címlapkép forrása: MATE

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben