2022. január 27. csütörtök Angelika

Hírek - Állat

Óriási verseny várható az év rovara címért: íme, az idei jelöltek

Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, ezek védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. A védett vagy védendő rovarok megismerése pedig elengedhetetlen a természetben zajló folyamatok jobb megértéséhez. A Magyar Rovartani Társaság által meghirdetett verseny idei jelöltjei mind őshonosak Magyarországon, jobbára mégis ismeretlenek.
 
 

A Magyar Rovartani Társaság 2022-re is meghirdette az Év rovara versenyt. A kampány célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a rovarok az élővilágban betöltött szerepére, valamint védelmük fontosságára. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja – olvasható Társaság honlapján. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet. Idén az Év Rovara címért Magyarország őshonos óriás rovarai szálltak szorítóba, amelyek ugyan hatalmasak, mégis csak kevesen ismerik őket. A rovarokra a szavazatokat 2020. december 6-a, éjfélig lehet leadni. A Magyar Rovartani Társaság idei jelöltjei a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca.

A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) az óriások között is a legnagyobb, egy igazi amazon. Magyarország és egyben Közép-Európa leghosszabb testű rovara: akár 11,5 centiméteresre is megnő, amiből 3-4 centimétert a potroh végén található ívesen hajlott tojócső tesz ki. A kontinensen csak néhány mediterrán elterjedésű rokona ér el nagyobb méreteket. A fűrészlábú szöcske ragadozó rovar, kizárólag élő és mozgó ízeltlábúakat fogyaszt. Ebből a szempontból is egyedülálló a többnyire növényevő vagy vegyes táplálkozású magyarországi egyenesszárnyúak (szöcskék, tücskök és sáskák) között.

Hiába a gigászi termet, mégis ritkán kerül szem elé, még akkor is, ha az élőhelyén jár az ember. Zöld vagy barna alapszínű, többnyire fehér és sötét mintázatú teste teljesen beleolvad a növényzetbe. Itt mozdulatlanul várja a közelébe tévedő prédát, amit villámgyors mozdulattal kap el az első két pár lábával. Ezeken két sor fűrészes fogazat gondoskodik arról, hogy ne szabadulhasson a zsákmány, amit rögtön el is kezd fogyasztani méretes rágóival.

A fűrészlábú szöcske kizárólagos szűznemző, csak nőstény egyedei vannak. Ennek köszönhetően rokonai közül ennek a fajnak a legnagyobb az elterjedési területe, amely Portugáliától Kínáig húzódik. Melegkedvelő faj lévén Európán belül Csehországban érte el az élettere északi határát. Magyarországon elsősorban középhegységi száraz gyepekben, sztyepplejtőkön és sziklagyepekben, bokorerdők tisztásain fordul elő. Az Alföldön egyetlen populációja Bugacon található, a közelmúltban pedig a Kisalföldön is előkerült.

Tavasszal viszonylag későn, május első felében kelnek a petékből a kis fűrészlábú szöcske lárvák, amelyek a kifejlett példányok apró termetű másai. Hat vedlés után, nyár derekára érik el a kifejlett stádiumot. Tojócsövük segítségével a talajba helyezik hosszúkás petéiket, amelyek többnyire 2-3 év múlva kelnek ki, de a nyugalmi állapot ennél is hosszabb lehet. A kelésnek ez az aszinkronitása biztosítja a populáció fennmaradását akkor is, ha egy-egy évben az összes kikelt példány elpusztulna. A fűrészlábú szöcske védett faj, pénzben kifejezett értéke 50 ezer forint.

Az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) a legnagyobb európai hártyásszárnyú, testhossza az 5 centimétert is meghaladhatja. A nőstény általában termetesebb a hímnél. Teste zömök, fekete, a potroh 2. és 3. hátlemezén sárga foltpárokkal. A nőstény fejtetője vörös és kopasz, a hímé fekete és szőrös. Mindkét ivar potrohán barnásvörös szőrfoltok láthatók. A szárnyak füstösek. A fekete, zömök lábakon a nősténynél erőteljes ásótüskék is fejlődtek.

Magányos életmódú, parazitoid faj. Lemezescsápú bogarak lárváinak élősködője, elsődleges gazdaállata az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), de különböző cserebogárfajok – így például a csapó cserebogár (Polyphylla fullo) és a keleti cserebogár (Anoxia orientalis) – egyedeiben és nagy szarvasbogárban (Lucanus cervus) is fejlődhet. A nőstény óriás tőrösdarázs ásótüskés lábaival kapar utat magának a földben a pajorhoz, fullánkja szúrásával maradandó bénulást okoz, majd ráhelyez egy petét. A kikelő darázslárva eleinte kívülről fogyasztja a mozgásképtelen áldozatot, majd belefúrja magát. Miután teljesen elfogyasztotta, a gazda bőrén belül vöröses gubót sző, ebben telel át. A kifejlett darazsak csak a következő tavasszal a bújnak elő a talajból. Az imágók virágokat látogatnak, nektárral táplálkoznak.

Magyarország minden részén elterjedt, de főleg a száraz, meleg, erősen napsütötte helyeket kedveli. Az utóbbi években gyakoribbá vált, még a budapesti parkokban és kertekben is felbukkant. Mérete, megjelenése miatt gyakran ijedelmet okoz, pedig igen békés óriás, semmi esetben sem támad az emberre. Fő veszélyeztető tényezője, hogy összetévesztik a lódarázzsal (Vespa crabro), ezért elpusztítják. Az óriás tőrösdarázs védett, pénzben kifejezett értéke 50 ezer forint.

Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) nemcsak, hogy a legnagyobb termetű közép-európai énekeskabóca, de a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője is. Testhossza 38-44 milliméter zárt szárnyakkal, szárnyfesztávolsága 75-85 milliméter. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörös színezetűek. A hasonló hazai fajoktól (mint például a mannakabóca) termete és első pár szárnyának vöröses-narancssárga (ritkán zöld) erezete különbözteti meg. Jelenlétét elárulja a hímek éneke, melyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

Az óriás énekeskabóca más kabócákhoz – és távolabbi rokon poloskák egy jelentős részéhez – hasonlóan növényi nedvekkel táplálkozik, amely szúró-szívó szájszervével szívogat. Lárvái fák gyökerei közt fejlődnek, éveken át. A rekordtartó a társaságból az észak-amerikai elterjedésű tizenhét-éves kabóca (Magicicada septendecim), amelynek lárvája nevéhez hűen 17 éven át fejlődik. Az énekeskabóca-lárvák tökéletesen alkalmazkodtak a földalatti életmódhoz, ennek bizonyítéka például az ásásra módosult első pár lábuk. A fejlődés befejeztével a lárva a kiássa magát a felszínre, majd vedlik kifejlett rovarrá. Hátrahagyott lárvabőreik (exuvium) alapján a faj azonosítható az első pár láb fogazottsága alapján.

A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát (az Ibériai-félsziget kivételével), keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Élőhelye meleg, száraz hegyvidéki területek. Magyarországon a legnagyobb számban a Balatonfelvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 ezer forint.

A rovarokról az ismertetőket Puskás Gellért, Dr. Vas Zoltán és Dr. Kóbor Péter állították össze. A 2022-es év rovarára a fenti linken lehet szavazni. Az online szavazás mellett az érdeklődők idén a Magyar Természettudományi Múzeumban élőben is szavazhatnak. A Magyar Rovartani Társaság szavazódoboza – melyet már a Fővárosi Állat- és Növénykert Állatszeretet Fesztiválján elkezdtek megtölteni a látogatók – a Múzeum kupolacsarnokában található.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárium 2022

    A tavasz meghatározó agrárgazdasági  rendezvénye április 6-án!

    Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től

    Ingyenes online klub 02.22-én!