2020. április 10. péntek Zsolt

Hírek - Állat

Ráfázhatnak a magyar horgászok: brutális madárinvázió fenyegeti a pecás helyeket

2019-ben a korábbi években megszokottnál is hamarabb érte el a hazai élővizeket és halastavakat a kormoránok inváziója. A csapatban halászó madarak pár óra alatt visszafordíthatatlan károkat képesek okozni, ezért a védekezésre egyre nagyobb erőt fordítanak a horgászegyesületek és a halgazdák. Hosszú távú megoldást csupán a szaporodás korlátozása jelenthet, a nagy európai költőhelyek mellett pedig a hazai fészektelepeken is meg kell találni a módját a tojók gyérítésének.
 
 

Elképesztő méreteket öltött az elmúlt időszakban a kormoránok okozta kár a hazai élővizekben, írta meg a Magyar Nemzet. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója szerint, míg korábban szeptember végén, október elején jelentek meg az országban az első csapatok, tavaly már augusztustól védekezni kellett a kártevő madarak ellen.

Az ősszel végig nagy erőkkel dolgoztunk azon, hogy megóvjuk a halállományt. Az idegenhonos halragadozók egy húsz-harminc hektáros halastóban pár óra alatt visszafordíthatatlan kárt tudnak okozni

– mondta Lévai Ferenc.

A madártani egyesület statisztikái alapján készült számítás szerint egy átlagos évben itthon mintegy háromezer tonna halat falnak fel a kormoránok. Ez önmagában is igen nagy mennyiség, különösen, ha hozzávesszük, hogy a teljes magyar horgászmozgalom egy évben összesen 3500 tonna halat fog ki. Bár ez a ragadozó gyakorlatilag mindent felfal, ami az útjába kerül, előszeretettel halászik a hengeres testű és a kevésbé védekezőképes halakra. Ilyenek például a ragadozó halak, amelyek nincsenek hozzászokva, hogy őket üldözik. A legnagyobb kárt nem is az elfogyasztott mennyiség jelenti, hanem az, hogy a csapatban vadászó kormorán nagyon sok halat sebesít meg, mire a saját táplálékát megszerzi. Azzal pedig, hogy a téli időszakban felzavarja a vizet, kikergeti a halakat vermelőhelyükről, vagyis azokból a mélyebb mederrészekből, ahol azok viszonylagos nyugalomban töltik a telet, és amelyek így a sekély nádasban megfáznak. Lévai Ferenc elmondta, hogy ilyenkor a tényleges kár tavasszal jelentkezik, amikor a halastavak gazdái legyengült, beteg állománnyal találkoznak, a halak jó része pedig a telet sem éli túl.

A kárókatonának is nevezett madarak elleni védekezésre az Agrárminisztérium évente több millió forint lőszertámogatást biztosít a halászati egyesületeknek. Lévai Ferenc szerint az eredmények jól láthatók, a védekezés hatásfoka az elmúlt években javult. Ugyanakkor a Dunáról és a természetes vizekről a halőrök által elzavart madarak a halastavak környékén csapnak le újra.

Mivel a ragadozó madár legnagyobb költőhelyei Európa északi részén, így Svédországban, Hollandiában, Dániában és Lengyelországban vannak, ezért a védekezésnek is európai szinten kell megvalósulnia.  Lévai Ferenc szerint az igazán hatásos módszer az lenne, ha a fészkelőtelepeken sikerülne csökkenteni az egyre növekvő populációt. Ennek az lehetne a módja, hogy a tojásokat lelakkozzák vagy más módon meddővé teszik, így a madár nem érezné azt, hogy tojnia kellene, hanem addig ül az üres tojásokon, amíg nem múlik el a költési láz. Rövid távon pedig az jelentene könnyebbséget, ha a mostaninál is nagyobb mértékben lehetne irtani a kártevőt.

Lévai Ferenc elmondta, hogy a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet abban kéri a minisztérium segítségét, hogy a hazai fészektelepek gyérítését tegyék lehetővé olyan eszközökkel, amelyek az esetlegesen ott fészkelő más állományokat nem zavarják. Erre már vannak jó példák, a Tisza-tó környékén a sporthorgász-egyesületnek sikerült hatékony módszerrel csökkentenie az ott fészkelő tojóállományt. Lévai Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy mennyire fontos az, hogy az ember az ökoszisztémában az egységet lássa. Ez a faj túlszaporodott, így óriási károkat okoz nemcsak a halgazdaságoknak, hanem a természetnek is. A szóvivő ugyanakkor kiemelte azt is, hogy nagyon sok védett madarunk van, büszkék lehetünk például arra, hogy nálunk él az európai kócsagállomány mintegy 60%-a. Az őshonos madarak alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz, szelektíven halásznak és nem pusztítanak el mindent maguk körül.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu