2022. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Állat

Rengeteg gazda életét keserítik meg ezek az állatok: csak így kerülhetik el a bajt

Folyton visszatérő probléma a vadak elleni védekezés kérdése. Sajnos a növénytermesztés velejárója, hogy a természetben megtermett növénykultúrák más állatoknak is táplálékul, a termőföldjeink pedig élőhelyként szolgálnak. Összegyűjtöttük, hogy mégis milyen kötelességekkel jár a vadkár elleni védekezés, illetve arra is választ adunk, hogyan kell helyesen elvégezni azt.
 
 

A vadon élő állatok által okozott károkért felelősséggel tartozunk, komoly bírósági szabályai vannak. A vadkár fogalmának meghatározásakor mindenekelőtt különbséget kell tennünk a vadállat és a vadon élő állat jogi fogalma között. A fogalmi elhatárolás azért fontos, mert az állatok károkozásáért való felelősség eltérő szabályokon nyugszik annak függvényében, hogy háziállat, vadállat vagy vadon élő állat által okozott kárról van szó. Vadállatnak csak az olyan állatot lehet tekinteni, amely a természetes vadságából eredő valamely tulajdonságánál fogva jelent veszélyt emberekre és dolgokra akkor is, ha valakinek a tartásába kerül. Ugyanakkor nem minősül vadállatnak a megbokrosodott, megvadult háziállat. 

A vadállatok által okozott károk megtérítésének szabályaira azonban a Ptk. (2) bekezdése folytán a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni, amely alapján a vadállat tartója a felelősség alól csak annak bizonyításával mentheti ki magát, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ugyanakkor a vadon élő állatok által okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (a továbbiakban Vt.), továbbá az annak végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) tartalmazza

 – olvasható a vadkarvedelem.hu oldalon. A vadkár részletes szabályait a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és e törvény végrehajtásának szabályairól szóló 9/2004. (V. 4.) FVM rendelet határozza meg.

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

A hivatkozott törvény meghatározza, hogy pontosan mit tekint vadkárnak. Ez alapján vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (természetes önfenntartási érték, mely a vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgál) meghaladó része.

Sajnos tény és való, hogy a különböző vadon élő állatok egy-egy gyümölcsösben, szántóföldön jelentős károkat tudnak okozni, de ezek megelőzése, mérséklése mind a terület, azaz a szántóföld tulajdonosa, mind pedig a helyi illetékes vadásztársaság közös érdeke, illetve kötelessége is. Számos lehetőség áll a gazdálkodók részére a vadak elriasztására. A kerítés az egyik legősibb, legegyszerűbb védekezési mód, ami az évek során fejlődött is. A nyomvonalak kialakításakor figyelembe kell vennünk, hogy 20 hektárnál nagyobb területet egybe ne kerítsünk körbe, mert ez már veszélyezteti a terület ökológiai egyensúlyát. Továbbá nem szabad ivóhelyeket, bokrokat, dagonyát, utakat és vadvonulási nyomvonalakat körülzárni. A kerítés magasságának kialakításakor vegyük figyelembe hogy mely állat ellen akarunk védekezni, hiszen a szarvas esetében akár 2,2 méter magas rácsra is szükség lehet. Fel kell készülni arra az esetre, ha mégis bejut a vad, hiszen ki kell onnan szabadulnia. Ezeket belülről épített vadlétrákkal kell biztosítani. A kerítés előnyeit általában a gyümölcsösökben tudjuk kamatoztatni, hiszen ez a legértékesebb növényünk. Összességében a kerítés egy egyszerű, ismert, de költséges megoldás.

Ultrahangos vadriasztó

Köztudott tény, hogy az álaltoknak sokkal fejlettebb és érzékenyebb a hallása az embernél. Az ultrahangok egy ember által hallható frekvencia feletti tartományba tartoznak. A kettő közötti összefüggés az, hogy míg nekünk az ultrahang észrevehetetlen, addig az állatok kitűnően hallják ezt, ami el is riasztja őket, hiszen számukra ez egy visító hangként funkcionál. Az ultrahangos vadriasztók általában mozgásérzékelővel működnek, ami néha hátrány is tud lenni, hiszen a vadak a közeli bozótban meg tudnak rejtőzni, így az érzékelő nem aktiválódik. Ez a megoldás egy olcsóbb megoldás mint a kerítés kiépítése, viszont nem is a legolcsóbb.

Villanypásztor

A legtöbb villanypásztor egyenárammal működik, de előfordulnak már váltóáramos típusok is. A nyomvonal kialakításakor ügyeljünk arra hogy ne legyen a közvetlen közelében sűrű növényzet, mert ezek rövidre zárhatják, akkor pedig hatástalanná válik. A villanypásztor előnye, hogy az állatok meg se próbálják tönkretenni, hiszen az áramütés hamar megtanítja őket arra, hogy a területet messziről el kell kerülni. Ez a megoldás főleg nagytestű állatok ellen szolgál a legjobban.

Olcsó, de remek megoldás lehet a „házi készítésű” védekezés, a lényege hogy legyen zajos, fényes, látványos. Ilyen zajos védekezési mód a mechanikai zajkeltő, ami általában egy szélkerekes kereplő. Ehhez nincs szükség másra csak a szélre, viszont sajnos szélcsendben vagy nyáron ez nem a legoptimálisabb megoldás. Érdemes még kipróbálni a fényvisszaverő fóliákat, vagy különböző fényjelzéseket, azok közül is a hirtelen nagy erejű fényt kibocsátó eszközöket. Ezek is lehetnek mozgásérzékelősek, de sajnos ezek csak éjszaka fejtik ki legjobban a hatásukat.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben