2018. december 19. szerda Viola

Hírek - Állat

Túléli a sertésszektor a közelgő válságot?

A Pápán megrendezett Nyugat-magyarországi Agrárfórumon az érdeklődők zöme elkötelezett a hústermelés és a húsipar iránt, nem csoda, ha a sertéspiac esélyeiről és veszélyiről tartott kerekasztal-beszélgetést nagy érdeklődés övezte. A sertéspestis árnyékában a legfontosabb kérdés az volt, vajon mennyire készültek fel a termelők és a húsipar az elkerülhetetlenre. A résztvevők képet nyerhettek arról is, hogy külpiacaink hogyan reagálnak az európai járványra.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A témát Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője vezette fel a tőle megszokott adatbőséggel. Beszélgető társai a szakma legfontosabb képviselői voltak: Csala Károly, a mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. ellátási láncának igazgatója, Kovács László, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Dr. Nemes Imre, a Nébih élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettese és Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke.

Balról jobbra: Dr. Nemes Imre,Kovács László, Csala Károly és Babati Zoltán

A sertéspestis nagyjából egy hónapja jelent meg Magyarországon, a felbukkanása az ukrán határt hónapok óta ostromló vírus miatt várható volt. Bár csak a vaddisznópopulációt érinti, hatása a sertéshúsexportunkra azonnal drasztikus volt. Kovács László elmondta, hogy a Pápai Hús exporttermékei 80 százalékban Ázsiát célozzák, tavaly 4 milliárd forintos árbevételük volt innen -, de ez a piac esett el az elsők között. Magyarországról 1-1,2 millió sertésnek megfelelő mennyiségű áru indul el az ázsiai piacokra, ami most itthon kell, hogy vevőre találjon. Hogy mekkora károkat tud okozni ez a betegség, azt jól mutatja, hogy az orosz húsipart 2007 és 2017 között 1,3 milliárd dollár veszteség érte a sertéspestis miatt, 2017-ben pedig 12 millió dollárt veszített az ukrán húsipar. Lengyelországban márciusban elindult egy mentesítő program, amely a telepek 15 százalékának bezárásával, és 1,5 millió sertés kivágásával fog járni az országban.

Időleges túlkínálat

Az igazán nagy baj akkor fog bekövetkezni, amikor Németországban is felbukkan a vírus. Ha a világ legnagyobb sertéshúsexportőre Európára zúdítja a disznóhúst, akkor azt minden termelő és feldolgozó meg fogja érezni a kontinensünkön. Az idei évben erős belső verseny kezdődik a húsiparban, Kovács László nem rejti véka alá: néhányan el fognak vérezni ebben a megmérettetésben.

Csak azok élik túl ezt a krízist, akik nagy tömegben képesek vágni és feldolgozni a húst”

– véli a szakember. Az ország legnagyobb vágóhídja már tavaly óta készül a vészhelyzetre. „Ázsiai piacainkat tudatosan el kezdtük leépíteni, idén március 20. tájt befejeztük az ide irányuló gyártást. A behozatali tilalom pedig április 4-én lépett életbe” – tudósít Csala Károly, az MCS Vágóhíd ellátási láncának igazgatója. Mint kiderül: a németek is a készletek kisöprésével vannak elfoglalva. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy Németországnak 27,5 millió sertésre nincs több vágóhídja, mint nekünk a 2,8 millióra – nyomott értékesítési árak mellett a piactisztulás elkerülhetetlen lesz.

… aztán jön a hiány?

Dr. Nemes Imre optimistán szólt arról, hogy Szingapúr, Hongkong és Macedónia után Japán is lazíthat a behozatali korlátozásokon. Ahogy az előbbi országok, úgy a szigetország is lehetővé teheti, hogy az importtilalom csak Magyarország érintett részeire vonatkozzon, ne az egész országra. Kovács László pesszimistábban ítélte meg fő célországunk rugalmasságát, szerinte évekig eltarthat, mire visszaszerezzük ezt a piacot. Fórián Zoltán elemző azonban rámutatott: az éhség nagy úr. Ha a sertéspestis eléri Németországot, akkor Japán rá fog kényszerülni arra, hogy lazítson a korlátozásokon.

Vágósertések úton (Horvátország)

A Nébih szakembere kitért arra, hogyan lehetne hatékonyan gátolni a kór terjedését. „Két példa már van előttünk a probléma kezelésére. A balti államokban megpróbálták kiirtani az érintett vaddisznó-állományt, de ezzel csak a vírus terjedését segítették elő. A csehek viszont fizikailag lezárták a fertőzött területet, és a vírusra bízták, hogy a maga tempójában elvégezze a gyérítő munkát. Mi az érintett területet lezárjuk, a körülötte lévő, mentes állományokat viszont intenzíven gyérítjük, ezzel akadályozva meg a kór terjedését.” Babati Zoltán a Vágóállat és Hús Terméktanács képviseletében az élősertés-szállítmányok hermetikus zátságának fontosságát hangsúlyozta. A legfontosabb azonban most az, hogy minden telepen a végsőkig szigorítsák az óvintézkedéseket: egy egész szektor jövője múlik rajta.

Globálisan telített a piac

Fórián Zoltán az ágazat hosszabb távú kilátásaira is kitért. Japán a maga 50 százalékos önellátottsági szintjével a jövőben is vonzó célpont lesz, főként az európainál 25 százalékkal magasabb árai miatt. 2019-ben életbe lép az Európai Unióval kötött partnerségi megállapodás is, melynek keretében fokozatosan elhanyagolható szintre csökken a közösségből érkező élelmiszeripari termékek vámja. A szakértő hozzáteszi: India a jövőben fontosabb piac lesz, mint Kína. Utóbbi már 435 millió sertést tart, és közel a 100 százalékos önellátottság. Figyelembe véve a keresleti-kínálati viszonyokat, Fórián Zoltán sertéspestis nélkül is több hullámban érkező válsággal és csökkenő sertésárakkal számol 2030-ig.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu