Döntöttek az import sertéshúsokról: emiatt fájhat a magyar cégek feje

Döntöttek az import sertéshúsokról: emiatt fájhat a magyar cégek feje

Adminisztratív terhet jelent az értékesítőknek, a fuvarozóknak, illetve számos húskészítmény-gyártónak az import sertéshúsra vonatkozó bejelentési kötelezettség, és mindez a költségekben is megjelenhet - mondta az Agrárszektornak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Hozzátette, ez az intézkedés ugyanakkor segítség lehet az olyan tételek kiszűrésében is, mint amilyen az a német szalmonellás hús volt, amely tavaly az egyik hazai kiskereskedelmi láncban megjelent.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A magyar kormány a közelmúltban az ukrán mezőgazdasági termékek korlátozása mellett újabb importot érintő intézkedést hozott. Azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes bejelentési kötelezettséget ír elő a kormány, származzon bármely országból. A bejelentésköteles termékek közé tartozik többek között a "Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva". Ennek kapcsán az Agrárszektor megkérdezte a szakembereket arról, mi a helyzet most Ukrajnában sertésfronton, kinek jelenthet terhet ez az intézkedés, illetve egyáltalán mennyire meghatározó Magyarországon az import sertéshús jelenléte.

Óriási károkat okozott Ukrajna sertéstartásában az afrikai sertéspestis (ASP) kirobbanása, a járványt nem tudták megfékezni az országban, és hatalmas telepek estek áldozatául - tudta meg az Agrárszektor Fitos Gábortól, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatójától. Hozzátette, Ukrajna behozatalra szorul sertéshúsból, nem önellátók, a kivitel tekintetében a sertéspestis miatt pedig tiltólistán vannak.

Nem tudunk arról, hogy érdemi mennyiségű sertéshús érkezne hazánkba Ukrajnából. Az ASP miatt pedig amúgy sem exportálhatnak szinte sehova - mondta lapunknak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Kiemelte, Ukrajnában körülbelül 5 milliós a sertésállomány és 8 millió körüli az éves vágás, a magyar pedig 4,5-4,7 millió környékén van évek óta. A szakember hangsúlyozta, Magyarországra jön be egyébként sertéshús külföldről, döntően az Európai Unióból, azon belül Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból, illetve Szlovákiából érkezik a legtöbb.

Azt látni kell, hogy a magyar sertéshús külkereskedelmi mérlege az elmúlt 5-8 évben majdnem mindig egyensúly közeli állapotot mutatott, annyit vittünk ki körülbelül, amennyit behoztunk. 20-30 000 tonnás plusz vagy mínusz jellemzi az éves sertéshús külkereskedelmi mérlegünket. A mi szállításunk is döntően az EU-ba történik.

Új rendelet, új kihívások

Ahogy Éder Tamástól megtudtuk, a rendelet szerint minden "Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva" kategóriába tartozó terméket be kell jelenti itthon, amely más országból érkezik, a bejelentési kötelezettség jellemzően az értékesítőkre vagy a fuvarozókra vonatkozik. Ezen adatok többsége egyébként az EKR-ben is bejelentendő, így most egy adminisztratív munkaduplikációról van szó, amely nem kívánt nehézségeket okozhat az érintetteknek. Teher a kiskereskedelmi láncoknak, akik importból akarnak vásárolni, illetve azoknak a magyarországi húskészítmény-gyártóknak, akik importból vásárolnak alapanyagot, mert nem találnak itthon megfelelő mennyiségűt. Ez utóbbiak elsősorban a szárazárukhoz szerzik be külföldről az árut.

Valójában egy adminisztratív teherről van szó, ami többletköltséget jelent mindazoknak, akik az ügyletben részt vesznek, ebből fakadóan ez a költségekben is megjelenik. Nem nagy költségről van szó, de manapság minden forint számít

- hangsúlyozta Éder Tamás.

Volt már gond az import sertéshússal Magyarországon

Tavaly került be az egyik kiskereskedelmi láncba német szalmonellás sertés darálthús, ám ez az import áruknál könnyen előfordulhat. Ennek az oka leginkább az, hogy sokszor az az import hús, amely Magyarországra a kiskereskedelmi forgalomba érkezik, a kényszerértékesítés keretei között jön - tájékoztatta lapunkat a Hússzövetség elnöke.

Ez részben azért van, mert így nem zavarják a saját piacaikat, másrészt a kelet-európai kiskereskedelmi láncok szívesen látnak kényszerértékesítési akciókat, van tehát fogadókészség a részükről. Ez történhetett 2023-ban is, amikor egy napos szavatossági idejű német darált húsokat árult az egyik kiskereskedelmi lánc itthon, itt talált szalmonellát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Éder Tamás kiemelte, a mostani bejelentési kötelezettség annyit változtathat mindezen, hogy mivel az is a Nébih felé történik, a hatóság fel tud készülni a szállítmány beérkezésére és figyelmesebben tudják nézni az import húsokat élelmiszerbiztonsági szempontból is.

Véleményem szerint mindent meg kell tenni, hogy továbbra se érkezzen Ukrajnából se sertés, se pedig feldolgozott termék hazánkba. A bejelentési kötelezettség a sertéstermelés szempontjából üdvözlendő, hiszen így láthatunk minél pontosabb adatokat a bejövő tételekről. Rengeteg tévhit és félreértés adódik ugyanis abból, hogy bizonyos piaci szereplők szerint a statisztikai adatok nem tükrözik helyenként a sertéshús import valós helyzetét. Reméljük ezzel az intézkedéssel tisztul a kép

- közölte Fitos Gábor.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06