2019-ben a rovarbiznisz már 144 millió dolláros piacot jelentett Európában, 2025-ig pedig 45 százalékkal fog növekedni a forgalma - érzékeltette a robbanásszerű fejlődést ebben a szegmensben Aszalai Sándor, a Grinsect képviseletében. 2025-ben már 1,2 millió tonnányi rovarfehérjére van kilátás az öreg kontinensen, amelyik ezen a téren világelső lehet a termelésben. Pillanatnyilag Franciaország, Hollandia és Belgium járnak az élen, de minden országban akadnak üzletemberek, akik fantáziát látnak a rovarokban. Ennek oka, hogy hulladékon nevelve, elképesztő gyors rotációban nagyon hatékony biokonverzióra képesek, magyarán kiválóan hasznosítják a takarmányt, ami számunkra értéktelen hulladék is lehet. Aszalai Sándor rámutatott: 2025-ig az előrejelzések szerint még 2 milliárd dollárnyi friss tőke fog áramlani ebbe a piaci szegmensbe.

Aszalai Sándor: rovarokkal hatékonyabb a fehérjeelőállítás (Fotó: szerző)

Hogy nem a levegőbe beszélt, azt az is mutatta, hogy előadását szokatlanul sok kérdés követte, mintha a hallgatóság egy része már maga is benne lenne a bizniszben, vagy éppen készülne belépni. Ezt a Grinsect örömmel fogadta, ugyanis partnereket keresnek a technológia nagyüzemi továbbfejlesztéséhez. Pillanatnyilag még viszonylag kevés a tapasztalat ezen a téren, és a tudás megszerzését bürokratikus akadályok is nehezítik még. Többek között

• mindössze 7 rovarfaj tenyésztése engedélyezett;
• lekorlátozták a rovaretésre használható takarmányok körét;
• egyelőre csak a halak takarmányozhatóak rovarfehérjével;
  
• a haszonállatok takarmányában maximum a nyersfehérjemennyiség 50 százaléka váltható ki rovarokkal.

Biztató módosítások a láthatáron:

• hamarosan (talán már idén) engedélyezik az éttermekből kikerülő hulladék rovarokkal történő etetését;
• hamarosan (talán már idén) a sertés és a baromfi számára is engedélyezik a rovarfehérjét.

Minden paraméterében környezetkímélőbb a rovartenyésztés (Fotó: szerző)

Aszalai Sándor a meglévő tapasztalatok alapján állítja, hogy rovarokkal kevés takarmány és víz felhasználásával, kis helyen, gyorsan és könnyen automatizálható rendszerekben lehet fehérjét előállítani. Véleménye szerint az engedélyezett fajok közükl a katonalégy hasznosítja legjobban a takarmányt, és mindössze 45 nap a teljes életciklusa. Élete során három fázisban takarmányozzák, indító, nevelő és befejező "táppal", utóbbinak olyan a minősége, ami előnyösen befolyásolja a légylárva béltartalmát. Az elkészült lárvákat fertőtlenítik, leölik és kiszárítják, majd olajat préselnek belőlük.

Brojler-takarmányozási kísérletek alapján úgy találták, hogy rovarfehérjét bekeverve a tápba a madaraknak 7 százalékkal javult a takarmányértékesítésük, így kevesebb tápot igényeltek, ugyanakkor csökkent az állomány szétnövése. A tetsttömegbeli szórás 33-55 százalékkal volt kisebb attól függően, hogy mennyi fehérjét váltottak ki rovarokkal a takarmányban. A kedvező tapasztalatok hatására a Grinsect elkészített egy olyan üzemet, amelyben napi 200 kilogrammnyi légylárva állítható elő.

Aszalai Sándor elmondta, hogy rovarfehérje-gyártó üzemek állattartó telepek mellett is épülhetnének, hiszen a szervestrágya mennyiségét jelentősen csökkenteni lehetne a rovarokkal, miközben a foszfortartalma is mérséklődne, majd a humusz kikerülhetne a földekre. A rovarfehérjét ezután vagy piacra vinni, vagy feltetetni lehetne. Nagy fantáziát lát az akvapóniás rendszerekkel való kombinálásában is. A növénytermesztés hulladékanyagán felnevelhetőek a rovarok, majd ezek "trágyája" a növénytermesztés vízáramába keverhető.