2021. október 25. hétfő Blanka, Bianka

Hírek - Állat

Vallottak a szakértők: elkerülhetetlen az élelmiszerek drágulása Magyarországon

Hamarosan a fogyasztók is szembesülni fognak a takarmányárak emelkedésével, mivel most készülnek azok a hús- és tejtermékek, amelyeket már a drágább takarmány felhasználásával állítottak elő - hangzott el 2021. április 20-án a Portfolio Agrár Klubon. A szakemberek szerint, bár rövid távon kétségbeejtőnek lehetne nevezni a helyzetet, az állattartóknak hosszabb távon minden okuk megvan a bizakodásra, mert a takarmányárak egészen biztosan vissza fognak állni egy alacsonyabb szintre.
 
 

Drasztikusnak látja a helyzetet Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember a 2021. április 20-i Portfolio Agrár Klubon arról számolt be, hogy készített egy gyors kimutatást az árakról, és ez alapján a sertéságazatban jelenleg 500 forintért lehet előállítani egy kilogrammnyi élő sertést, míg az átvételi ár 430-450 forint körül mozog. A brojlerágazatban egy kiló hús előállítása nagyjából 300 forintba kerül, ezzel szemben az átvételi ár olyan 266 forint környékén van. A tejágazatban ez úgy néz ki, hogy egy kiló tej 120 forintból állítható elő, de az átvételi ár csak 111 forint. Hollósi Dávid rámutatott, hogy a termelők jelenleg mindhárom ágazatban önköltségi ár alatt, vagy legfeljebb önköltségi áron tudnak értékesíteni.

Arra a kérdésre, hogy mit tudnának tenni annak érdekében, hogy kedvezőbb áron adják a gabonát az állattenyésztőknek, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a gabonatermesztők Magyarországon még nem rendelkeznek olyan erővel a termékpályán, hogy befolyással legyenek a világpiaci árakra. A szakember elmondta, hogy a mostani áremelkedés hátterében egyrészt az áll, hogy tavaly ősszel kiderült, hogy az északi féltekén kevesebb búza termett, mint amennyi szokott. Aztán 2021 februárjában kiderült, hogy a déli féltekén is kevesebb gabona termett, a kukorica kivételével, de az iránt az igény is rendkívüli mértékben emelkedik. Petőházi Tamás kifejtette, hogy a világ gabonapiacával foglalkozó tanulmányok szerint a várható ármozgások leggyorsabb indikátora a világ átmenő készleteinek változása, márpedig kukoricából és búzából már 3-4. éve csökkennek a világ átmenő készletei. A szakember azon a véleményen van, hogy ebben a szezonban a gabonák árszintje egy kis korrekcióval bár, de mindig magasabban lesz, mint a tavalyi árszintek.

A termékpálya többi szereplőjének kellene minél rugalmasabban alkalmazkodni ehhez, és végigvinni azokon a szereplőkön, akiknél lassabban jelentkeznek ezek az áremelkedések. Én kimondhatom, hogy a fogyasztói áremelkedés is valamilyen szinten elkerülhetetlen a végtermékek esetében

– mondta Petőházi Tamás.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy a takarmányfeldolgozóknak, a malomiparnak az exportárakkal kell versenyeznie ahhoz, hogy Magyarországon maradjanak a gabonák, és itt kerüljenek felhasználásra. Arra a kérdésre, hogy nehéz-e ma Magyarországon búzát beszerezni, Petőházi Tamás elmondta, hogy decemberben-januárban sokat beszélgetett malomipari szereplőkkel, és lélektanilag nagyon nehéz volt elfogadniuk és elfogadtatniuk a vezetőkkel, hogy bár van eladó malmi búza, de 75 ezer forintba kerül belőle egy tonnányi. A szakember szerint a piaci szereplők szembesültek a csökkenő lehetőségekkel, de most, április közepén nagyon kevés gabona van termelői kézben. Ezzel jelenleg már csak a kereskedők üzletelnek egymás között, a termelőket pedig inkább az új kötési lehetőségek érdeklik. Ezzel kapcsolatban Petőházi Tamás kifejtette, hogy szerinte a termelőknek a jelenlegi árakon kellene lekötniük legalább a termés egy részét, mert akkor a felhasználók is elkezdhetnének ezzel kalkulálni.

A szakember szerint most egy átmeneti időszak van a világkereskedelemben, amibe beleszólt a koronavírus-járvány is. Petőházi Tamás úgy vélte, hogy most hasonló folyamatok játszódnak le, mint anno a nagy amerikai gazdasági válság után, elindulnak az árak felfelé, újra van munka, újra van fogyasztás. Arra a kérdésre, hogy a mostani takarmányár-robbanással végképp megváltozott a világ, vagy hogy 0,5-1 év alatt vissza tudnak-e billenni az árak, Petőházi Tamás kifejtette, hogy ebben az esetben inkább 2-3 évben kell gondolkodni. Nem biztos, hogy jövőre, vagy 2-3 év múlva ugyanannyiért lehet majd lekötni a repcét, mint 2020-ban, de a mostani árszinten már lehet szerződéseket kötni. A szakember szerint ezt a mostani helyzetet nem a termelők nyerték meg, hanem azok, akik felvásárolták tőlük a termést és azt árulják. Petőházi Tamás szerint azok kerülhetnek rosszabb helyzetbe, akik épp csak elérik az országos termésátlagot, vagy alatta vannak, de aki teheti, annak most kell szerződéseket kötnie a szakember szerint.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy amikor az állattenyésztés során felmerülő összegek, az előállítási és átvételi árak kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezek mind átlagárak, és az egyes állattartóknál a genetika és az alkalmazott technológia függvényében akár 10-15-20%-os különbségek is lehetnek az előállítás költségében. A szakember szerint az látható, hogy minden ágazatnál egy nagyjából 10-12%-os önköltség-növekedést kellene kárpótolni. A helyzet azért súlyosbodik, mert most termelődik meg az a hús és tej, ami már a drága takarmányból készült. Kulik Zoltán kiemelte azt is, hogy Magyarországon közel 400 takarmánykeverő működik, ezért a nagy üzemek nagyobbik része, integráció ide, vagy oda, saját magának keveri a takarmányt. Ebből adódóan a legtöbb vállalkozásnak van egy növénytermesztési és egy állattenyésztési része.

Azok a termelők, akik csak és kimondottan állattenyésztéssel foglalkoznak, és nincs semmi növénytermesztésük, most pokoli helyzetben vannak. Azok a termelők, akik mindkettővel foglalkoznak, most azt nézik, hogyan lehet ezt a helyzetet a legokosabban kezelni

– mondta Kulik Zoltán.

A Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy szerinte a fogyasztók előbb-utóbb kénytelenek lesznek többet fizetni az élelmiszerekért. Ezzel viszont az a probléma, hogy a magyarok már így is jóval többet költenek élelmiszerre, mint a nyugatabbra fekvő országok. A következő napokban-hetekben pedig egyre láthatóbb lesz ez a probléma, mert most fog realizálódni sokaknál a növekedés az önköltségekben. Kulik Zoltán kiemelte, hogy tudomásul kell venni, hogy ha valamikor, most még fontosabb az a globalizált világ, mint eddig. Az teljesen mindegy, hogy hogy alakul nálunk a kukoricatermelés, az az árakra nincs komoly befolyással. A világ takarmánygyártásának 15-20%-át állítja elő az Európai Unió, ez globálisan nem meghatározó. Figyelni kell azonban a távol-keleti piacokra, mert ami ott történik, az a világ többi részére is hatással van. Magyarországgal kapcsolatban a szakember megjegyezte, hogy bár az ország semmiféle befolyással nem tud lenni a globális árakra, a magyar termelők azért jól tudnak járni. Kulik Zoltán szerint az mindenképp nagyon pozitív, hogy az élelmiszer-előállítás és a népélelmezés jelentősége folyamatosan nő. A szakember elmondta, hogy a globalizált világ egészen biztosan nagyobb népességnövekedéssel, ennek megfelelően pedig komolyabb húsfogyasztással is jár majd.

Kulik Zoltán azon a véleményen volt, hogy a jelenleg tapasztalható takarmányár-növekedés után egészen biztosan lesz némi visszarendeződés, de nem a korábbi szintre. Ez valószínűleg 2-3 év alatt fog csak bekövetkezni. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója kifejezetten ösztönözte a bankokat arra, hogy álljanak az állattenyésztők mellé és támogassák őket, mert a következő 1-2 évben soha nem látott méretű forrás érkezik majd az ágazatba. Az állattartók ugyanis fel tudják mérni a lehetőségeiket az elkövetkező 10-12 évre, és tudják, ha most nem teszik meg a szükséges fejlesztéseket, akkor később már nem lesz rá alkalmuk, ezért kell, hogy a bankok is segítsék őket.

Arra a felvetésre, hogy képesek-e az állattenyésztők tovább hárítani az árakat akár az élelmiszer-feldolgozókra, akár a fogyasztókra, Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem tisztességes az állattartóktól rugalmasságot kérni. A szakember szerint a magyar állattartók rövid távon nagyon borúlátóak, hosszabb távon viszont reménykednek, igaz, nem is tehetnek mást. Wagenhoffer Zsombor elmondta, hogy azok az állattartók, akik az átlag feletti hatékonysággal dolgoznak, azok tudnak fejleszteni, és most nagyon komoly fejlesztési források állnak az ágazat rendelkezésére. Az ügyvezető igazgató rámutatott, hogy az árakban tapasztalható, nagyon erős kilengéseket mindig visszarendeződések követik, bár arra nem nagyon lehet számítani, hogy ez rövid távon fog megvalósulni. Wagenhoffer Zsombor szerint, ha pontos következtetéseket akar levonni az ember, akkor ötéves intervallumokat kell nézni, mert ha csak a jelenlegi, pillanatnyi helyzetre összpontosítana valaki, az alapján összes állattartónak most azonnal le kellene húznia a rolót, és fel kellene hagynia minden ilyen irányú tevékenységével. A szakember felidézte, hogy az állattartás során a takarmányozás a legeltetéses húsmarha- és juhtartásnál is elérheti az önköltség 40%-át, de a sertés és baromfi esetében a hizlalásnak vannak olyan szakaszai, amikor a takarmányozás a 80%-át teszi ki az önköltségnek.

Az, hogy ezt a költségnövekedést az ágazati szereplők hogyan fogják tudni lenyomni a feldolgozóipar torkán, a feldolgozóipar pedig a kereskedelem torkán, az egy nagyon komoly kihívás lesz

– mondta Wagenhoffer Zsombor.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a felvásárlási ár mindig lassan követi az előállítási árban bekövetkező drámai változásokat, míg visszafelé gyorsabb ez a folyamat. A kettő közötti árkülönbséget pedig vagy a feldolgozóknak, vagy a termelőknek, vagy mindkettőnek kell lenyelnie. Ez sajnos nem változott az elmúlt 10-20 év során, pedig nagyon jó lenne, ha megváltozna. Az Európai Zöld Megállapodás kapcsán felmerült gondolat, hogy Európának kisebb kínálattal és minőségibb termék-előállítással kellene foglalkoznia, de Wagenhoffer Zsombor szerint ez egy hosszabb folyamat, amivel kapcsolatban a társadalmat is érzékenyíteni kell. A szakember szerint viszont kérdéses, hogy mikor ér oda a társadalom, hogy tud és hajlandó is többet fizetni a jobb minőségű élelmiszerért, a kereskedelem pedig átadja ezt a feldolgozóiparnak, aki pedig a termelőket fizeti meg rendesen. De ez egy nagyon-nagyon hosszú folyamat lesz.

A globális húsfogyasztás esetleges csökkenése kapcsán Wagenhoffer Zsombor rámutatott, hogy az ember a fogazatát, az emésztőrendszerét és az egész történelmét tekintve mindenevőnek számít, függetlenül attól, hogy mit is mondanak erről egyes divatos irányzatok a közelmúltban. A szakember szerint ott a probléma, hogy az emberiség egy jó része elszakadt a természettől, az állattenyésztéstől, és nem tudja, hogyan zajlik ez a valóságban. Még nagyobb problémát jelenthet, hogy a nagyon sokan kizárólag csak az internetről és a közösségi médiából tájékozódnak, és gyakran csak az egyik fél álláspontját ismerik meg. Wagenhoffer Zsombor szerint nagyon fontos lenne, hogy az állattartók ugyanezeken a csatornákon el tudják juttatni az üzenetüket az emberekhez. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a koronavírus-járvány talán arra rámutatott, hogy a rövid termelési láncok szerepe felértékelődik, és ez eljuthatott a döntéshozókhoz is. Wagenhoffer Zsombor elmondta, hogy az az általános tapasztalatuk az állattartóknál, hogy akik jól csinálják, azok tudnak fejleszteni, akik viszont az átlag alatt vannak, azoknál előfordulhat, hogy abbahagyják az állattenyésztést, és nem fogják újraindítani ezt a tevékenységet.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazatban a szántóföldi növénytermesztők kivételével egy kőkemény adaptációs időszakban van mindenki. Ahogy a szakember fogalmazott, az európai uniós tagság megszerzése után a magyar gazdáknak ahhoz kellett hozzászokni, hogy minden olyan folyamat, ami az EU-ban zajlik, az azonnal ideér Magyarországra is. Ezt meg kellett tanulni kezelni, ehhez alkalmazkodni kellett. Éder Tamás szerint az elmúlt két évnek az a legfontosabb tapasztalata, hogy még nagyobbra kell nyitni a látóteret, és oda kell figyelni az ázsiai piacokra, különösképpen Kínára, és ahogy korábban az unió viszonylatában meg kellett tanulni alkalmazkodni a változásokhoz, most ugyanezt kell tenni Kínával.

Rövidtávon az ilyen adaptációk iszonyúan fájdalmasak tudnak lenni, és mind egyetértettünk abban, hogy a magyarországi állattenyésztőknek és állati termékek feldolgozóinak nagyon nehéz lesz

– mondta Éder Tamás.

A NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke elárulta, hogy a céljuk az, hogy ez az adaptációs időszak a legrövidebb legyen, és a lehető leggyorsabban beépítsék a piaci folyamataikba a világpiaci árjelzéseket, és ezeket a leggyorsabban és a leghatékonyabban át tudják adni a fogyasztóknak. Ez azonban normál időszakban sem könnyű, de most a koronavírus és egyéb tényezők miatt különösen nehéz időszakban van az ágazat. A koronavírus-járvány egyfajta gazdasági stopot eredményezett a világon, de már láthatóak a kilábalás jelei. Éder Tamás elismerte, hogy Európában egy gazdasági visszaesés közepette az alapvető élelmiszerek árának növelése nem kellemes feladat. A szakember beszélt arról is, hogy 2022-ben országgyűlési választások lesznek, azt megelőzően viszont senki se szereti, ha az alapvető élelmiszerek ára akár csak a legkisebb mértékben is növekszik. Ráadásul a fogyasztók egy része nem áll jól anyagilag, már nem lehet rá túl sok terhet áthárítani. Éder Tamás szerint ez az elkerülhetetlen áremelés a következő hónapokban több lépcsőben és sok-sok egyeztetés után fog megvalósulni.

Arra a kérdésre, hogy a húsáruk piacán van-e túlkínálat, és előfordulhat-e olyan helyzet, hogy diszkont áron értékesített termékek lenyomják a magyar/európai árakat, Éder Tamás elmondta, hogy a múltban volt ilyen, de most nem várható ilyesmi. A szakember szerint a koronavírus-járvány nagyján túl van a világ, és egyre inkább a nyitáson gondolkodik mindenki. Ha véget érnek a korlátozások, és végre kiszabadulnak az emberek, és mindenki dolgozhat, akkor az jó hatással lesz a gazdaságra. Éder Tamás elmondta, hogy elmúlt az az időszak, amikor mindenki óriási mennyiségben termelt raktárra, és a világ mostanra eljutott oda, hogy mindenki tenyésztőnek ugyanolyan drága a takarmány. A NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke szerint ha nincs kényszerértékesítési helyzet, nem várható készletlikvidálás a magyar piacon. Éder Tamás beszélt arról is, hogy tavaly csökkent az ország sertéshús-importja, nem árasztotta el a magyar piacokat az afrikai sertéspestis miatt Európában ragadt német sertéshús.

A szakember az húsfogyasztás visszaesését illetően elmondta, hogy ha nem történik semmi, nem lesz drasztikus csökkenés Európában a húsfogyasztásban. Amitől tartani kell, hogy politikai döntéshozási rendszer olyan elemeket épít be, amelyek közvetlenül kellemetlenek lesznek a fogyasztóknak. Éder Tamás szerint az biztos, hogy világ húsfogyasztása a következő években, évtizedekben nőni fog. A szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán a szakember kifejtette, hogy az elmúlt 40-50 évben az országok közti kereskedelem szabadsága erősödött, és ez a magyar mezőgazdaságnak is jól jött. A világon mindenütt érvényes szabályok mellett lehetett kereskedni, és az EU-nak és Magyarországnak érdeke, hogy a szabadkereskedelmi rendszer és annak szabályai megmaradjanak, és ezek mindenkire ugyanúgy vonatkozzanak. Ahogy Éder Tamás fogalmazott, a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak nem a szabadkereskedelmi megállapodások ellen, hanem a tisztességes szabadkereskedelmi megállapodások kellett kell kiállnia. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi takarmányár-robbanás után mikor fognak visszatérni az árak a korábbi szintre, Éder Tamás elmondta, hogy nem 2-3 évben, hanem hosszabb távon kellene gondolkodni, mert egy mezőgazdásznak inkább mozgó 5 éves átlagot kell nézni, és az alapján hozni a döntéseket. Ahogy a szakember fogalmazott, ami sertéspiacon az elmúlt két évben végbement, az alapján ha valamelyik nap az ember hozott egy döntést, az másnapra már egészen biztosan rossz volt.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó