2020. június 5. péntek Fatime

Hírek - Állat

Veszélyes szuperkártevő terjed a kukoricában: milliárdokat költenek a megfékezésére

A változó éghajlatunk újabb és újabb növényvédelmi problémákat állít a gazdák elé. Az egyik ilyen jelentős problémaként megjelenő károsító lehet egy bagolylepke faj, a Spodoptera frugiperda, vagy is az őszi sereghernyó. Fontos, hogy egy-egy újként felbukkanó kártevőről kellő információval rendelkezzünk az eredményes védekezés és felismerés érdekében.
 
 

Az őszi sereghernyó eredetileg az Egyesült Államokból indult hódító útjára, és már elérte Afrikát, Indiát, tavaly 2019-ben pedig Kínában okozott hatalmas károkat - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kontinentális klímájú területeken egyelőre még nem képes áttelelni, azonban gyors adaptációs képessége lehetővé teheti, hogy Európában is potenciális kártevővé váljék, így hazánkban is (jelenleg hazai megjelenése nem ismert). Több mint 80 tápnövénye ismert, ami között szerepel a kukorica, rizs, cirok és a cukornád.

A hatékony védekezés kialakításához nem árt ismerni a sereghernyó életciklusát. Az imágó 1-3. nap általában 100-200 darab tojást rak, jellemzően a levél alsó részére, közel a levélnyél aljához. Ha az alsó levelek megtelnek tojásokkal, a felsőbb levélemeleten is találkozhatunk velük. Az egyedfejlődés 3-6. napján a tojásból kikelő lárvák gyors táplálkozásba kezdenek a levelek fonák oldalán, ami nehezíti az ellenük történő védekezést. A leveleket ablakosra rágják, majd a táplálék csökkenésével selyemszálakt képeznek, amelyekbe a szél könnyen belekap és tovább szállítja őket az újabb levelekre. A hernyók a fiatal növényi részeket kedvelik. A fejlődő kukoricán kialakuló zsenge csuhélevelek vonzóbbak számukra, mint az öregedő növényi részek. A csuhélevélen keresztül a károsító berágja magát a csőkezdeménybe, ahol a kukoricaszemeket is károsítja. A 6-14.nap, az összecsavarodott levélben akár több lárva is megtalálható. A sereghernyó rongyosra rághatja a növényünket, így jelentősen nő a párologtatás és csökken az asszimiláció. A lárva a tenyészőcsúcsot is megsértheti, aminek következtében a növényünk pl.: a kukorica nem hoz új leveleket, csöveket.

A táplálék fogyásával a kannibalizmus is kialakulhat közöttük. A leveleket széthajtva nagy mennyiségű rágcsálékot és ürüléket találhatunk. A 14-23. nap; hozzávetőleg 2 hét elteltével a tojásrakást követően lárva a talajra veti magát, majd befúródik, és ott bábozódik. Abban az esetben, ha a talaj túl tömör vagy kemény a levélmaradványok között bábozódik be. A báb 20-30 mm-es ovális alakú, melyből 8-9 nap elteltével kibújik a kifejlett imágó és egy új nemzedék kezdi meg táplálkozását az adott növényen.

A sereghernyó gyors egyedfejlődése lehetővé teszi, hogy több nemzedéke (3-10) is kialakulhasson, így nem csak a kukoricát, hanem más fontos kultúrnövényünket is károsíthatja esetleges megjelenését követően. Több kidolgozott csapdázási módszerrel is nyomon lehet követni.

Fontos, hogy az esetleges megjelenést követően hatékony csapdázási és védekezési módszer álljon rendelkezésünkre. A tavalyi esztendő során a FAO 500 millió dolláros (163,4 milliárd forint), több éves programot indított, annak érdekében, hogy a sereghernyó megfékezésre kerüljön. Különféle nemzeti munkacsoportok kerültek felállításra, hogy célszerű és hatékony megoldásokat dolgozhassanak ki a kártevő ellen.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu