2020. március 30. hétfő Zalán

Hírek - Állat

Vészesen fogy a hazai sertés, miközben aranyárat fizetnének érte - Mi van itt?

Publikálta a KSH a tavalyi állatlétszámokat. Ez alapján a legdrasztikusabban a sertésállományunk változott az utóbbi évben. Különösen a kocalétszám meredek esése aggasztó. Bepillantottunk a számok mögé.
 
 

Már tavaly az utolsó negyedévi vágóhídi adatokon látszott, hogy drasztikusan csökken a sertéskínálat Magyarországon. Ezt most a KSH legfrissebb adatai is alátámasztják.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény gyakorlati szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

Ennél is aggasztóbb, hogy a teljes állománynagyság 8 százalékos zsugorodása mellett az anyakocalétszám 13 százalékot esett.

Miért?

Tekintsünk el attól, hogy a KSH-hoz befutó adatok önbevalláson alapulnak, és néhány ezer darabos eltérések mindig adódnak az aktuális állapothoz képest. 8-13 százalékos csökkenést ezzel mégsem lehet magyarázni. A létszám zsugorodása mögött a következő tényezők állnak:

1. Keresletélénkülés: mindent eladunk, ami él és mozog, elsősorban a sertéspestissel sújtotta Romániába. Ilyen magas ára még sosem volt a disznónak, ezért nagyon megugrott a kereslet a malac iránt is, ami nagyobb mértékű drágulást hozott a hízóalapanyag beszerzésében, mint amekkorát a sertés átvételi ára nőni tudott. (Előbbi 60-114 százalékot drágult, utóbbi 50 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt.) A malacdrágulásban a nyugati országokban zajló környezet- és állatvédelmi reformok is közrejátszanak, erről alább írtunk részletesen.

2. Tavaly fejeződött be a 2014-ben indított PRRS-mentesítési program (egy légzőszervi betegség felszámolása érdekében). Ennek során az elmúlt években nagyjából az ország sertésállományának 6-7 százalékát kellett kivágni. (Javítás: a mentesítési program szerint idén júniusban kellett volna befejezni Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye mentesítését, de módosítás miatt a tényleges programlezárás 2021 végére várható. A mentesítés következményei még két éven át érezhetőek lesznek, mivel egy nullára leürített telepen nagyjából ennyi időbe telik ismét felfuttani a termelést a korábbi kibocsátási szintre.)

3. Az afrikai sertéspestis gyanúja esetén az érintett gazdaság teljes állományát felszámolják. Ma Magyarországon mintegy 480 ezer sertés él háztájiban - a számuk folyamatosan csökken -,  és mintegy 100 ezer vaddisznó szaladgál potenciális vírushordozóként. A háztájikban nem garantálható az állomány biobiztonsága, ezért az afrikai sertéspestis legkisebb gyanújára leölik az itteni disznókat. Eddig minimum 5000 sertést irtottak ki emiatt. (Javítás: Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdaságból azt a hírt kaptuk, hogy egy megerősítetten PRRS-mentes, 700 kocás telepet is leüríttetett a Nébih, valamint 50 km-es körzetében a többi állományt is. Vagyis nemcsak kisüzemeket érint a probléma. Frissítés: A Nébih 2019/2020 folyamán 6247 házisertés leölését rendelte el az ASP gyanúja miatt.)

4: A háztáji állomány a sertéspestistől függetlenül is folyamatosan csökken: a kiöregedő állattartókat nem váltja fel senki. A termelés egy része folyamatosan eltűnik, miközben a nagyüzemi bővítés stagnál, ehhez lásd még a 7. pontot.

5. Gyenge forint és akadozó nemzetközi kereskedelem a koronavírus miatt. Minket egyszerre sújt ez a két hatás. Nem elég, hogy kevesebb takarmánykiegésztő, gyógyszer stb. juthat el Európába Kínából az ottani gyártási és szállítmányozási korlátozások miatt, még kevesebbet is ér a pénzünk, mint tavaly. Vagyis nemcsak a malac, minden más is drágult.

6. A sertés árából mindez még finanszírozható, ami viszont kifejezetten elveszi a termelési kedvet, az a kockázatok általános növekedése. A sertéspestis egyrészt óriási piaci esélyt, másrészt ugyanekkora veszélyt is jelent az egyes gazdaságokra nézve. Lehet, hogy hiába cserélték le a teljes állományt a PRRS-mentesítés keretében, lehet, hogy hiába áldoztak egy halom pénzt a telep biobiztonságának növelésére, ha a szomszédukban kitör a járvány, akkor a teljes piac összeomlik. És mintha a létbizonytalanság nem lenne elég, az unió legfontosabb malac- és sertéselőállító országaiban egyre több támadás éri a termelést a malacok kurta farka és a herélés miatt, a talajok nitrát- és foszforterhelése okán, vagy csak azért, mert túl nagy az üzem.

7. Természetesen a bankok is egyre kocákazatosabbnak ítélik a sertéselőállítást, ezért felemelték a beruházásokhoz elvárt saját erő mértékét 25-30%-ra. Ha valaki most egy ezer kocás, zöldmezős beruházást akarna végrehajtani - a kellemes sertésárak sokak fejében megszülik ezt a gondolatot -, akkor annak ma mintegy 2-2,5 milliárd forintos kiadásra kellene felkészülnie. Ugyan kinek van 500-600 millió szabad forintja erre az állattartásban? A nagy támogatási programok pedig éppen kifutottak. (Hozzátesszük: a beruházási támogatások a 80-20 százalékos szabály szerint egyébként sem voltak elérhetőek a nagyüzemek számára.)

Címlapfotó: shutterstock

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu