2017. május 25. csütörtök Orbán

Hírek - Állattenyésztés

Vannak kockázatok, de nagy lehetőségek rejlenek a szójában

A tavalyi bő 60 ezer hektáros szójatermő terület idén akár 80 ezerre, jövőre pedig 90 ezer hektárra emelkedhet egyes iparági becslések szerint. A kukoricában is óriási potenciál van még, 5 éven belül megduplázódhat a globális termésátlag. A sertés- és marhatenyésztők nehéz időszak elé néznek, hiszen az oroszok az embargó bevezetése óta lényegében önellátóvá váltak, és 2018 tavaszától a tejárak újabb esésére is számíthatunk. Minderről a Portfolio és az agrárszektor.hu kecskeméti Agrárium 2017 konferenciáján esett szó.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Amikor a hazai versenyképes fehérjenövényekről beszélünk, egyrészt a magas fehérjetartalmú kalászosok jöhetnek szóba, másrészt pedig a szója, amiből viszont messze nem vagyunk önellátóak – elemezte a helyzetet előadásában Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Ők az időarányos vetőmageladás alapján úgy becsülik, hogy 2017-ben a tavalyi bő 60 ezer hektáros szójatermő terület 80 ezerre is emelkedhet, 2018-ban pedig 90 ezer fölé mehet. Érdemes is megfontolni a termesztését, hiszen e fehérjenövényünk hektáronként 120 kilogramm hatóanyagot hagy maga után a talajban tiszta nitrogén formájában, ami – összesítve – 1,7 milliárd forint „ajándékot” jelent a magyar gazdák számára.

Bene Zoltán

A világban az elmúlt fél évszázadban óriási változások történtek, míg ugyanis 1964-ben csupán 30 millió tonna volt a globális szójatermelés, tavaly már rekordmagasságba, 337 millió tonnára emelkedett. Ennek 80-90 százalékát az USA, Brazília és Argentína állítja elő, mivel azonban itt génmódosított szójababról van szó, a GMO-mentes termékek révén akár nekünk is lehet keresnivalónk a piacon. Jelenleg a 337 millió tonna szójababból csupán 5 milliót tesz ki az igazoltan GMO-mentes mennyiség.

2015-ben az akkori 2000 magyar szójatermelő mellé körülbelül 3000 új gazda vágott bele a termelésbe. Az ő kezüket még „fogni kellett”, hiszen többségük sohasem próbálkoztak e fehérjenövény előállításával, és mivel rossz szójás évünk volt, körülbelül 1000-en a következő esztendőben már fel is hagytak a próbálkozással. A maradók közül viszont sokan már másodvetésként is gondolkoznak a szójában, ami akár a kukoricánál is jövedelmezőbb lehet, de valóban meg kell tanulni a termesztését – emelte ki Bene Zoltán.

Az elmúlt 30 évben megduplázódott a világ kukoricatermése, az éllovas USA-ban 385 millió tonnára, Kínában pedig 220 millióra emelkedett. A növényben azonban még óriási terméspotenciál van, 5 éven belül akár tovább duplázódhat a globális termésátlag – festette le a jövőképet Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója. A szabadegyházi központú óriáscég 1,15 millió tonna kukoricát dolgoz fel évente, amiből 400 ezer tonna takarmányterméket állít elő. Ennek 75-80 százalékát Magyarországon értékesítik, és ha nem lenne, alighanem import (génmódosított) szójával kellene helyettesítenünk.

Reng Zoltán

Fontos végtermék a bioüzemanyag is, bár sokan azzal vádolják a gyárakat, hogy ezzel az emberek elől veszik el a táplálékot. A FAO adatai szerint viszont jelenleg is 1 milliárd hektár szántóföld áll szabadon, és már ma 9 milliárd embernek termelünk élelmiszert, ám a féktelen (némely országban 50 százalékos) pazarlás miatt ez nem feltétlenül érződik.

A Hungrana által megtermelt 400 ezer tonna takarmányból 285 ezret a magas fehérjetartalmú CGF tesz ki, 52 ezret az állateledelekben hasznosítható glutén, míg 68 ezer tonnát a kukoricaolaj-előállítás alapanyagául szolgáló csíra. Reng Zoltán véleménye szerint a hozzájuk hasonló feldolgozóipari vállalatok haszna megkérdőjelezhetetlen, hiszen állandó jelenlétük hosszú távú tervezésre és befektetésre ösztönzi a termelőket.

A kukoricából is lehet magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani. A kukoricatörkölynek is nevezett DDGS például a takarmánykukorica fehérje-, zsír- és rosttartalmának háromszorosával rendelkezik. A Pannonia Ethanol ebből – bő 1 millió tonna alapanyag feldolgozásával – évente 350 ezer tonnát állít elő, valamint 11 ezer tonna kukoricaolajat, és nem mellesleg 450 millió liter bioetanolt. A Dunaföldváron gyártó vállalat ezzel nem csupán „zöld” cégnek számít, de az 1 millió tonnás éves kukoricafelvásárlásával komoly árstabilitást is eredményez a magyar piacon – összegezte Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója.


Hódos Ferenc (jobbra)

Magyarországra ma az egészségtelen vetésszerkezet jellemző, főleg a fehérjenövények rovására – állapította meg Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott főigazgatója. Szójából is importra szorulunk, pedig akár 250-300 ezer hektárra is emelhetnénk a potenciális termőterületet.

Tény ugyanakkor, hogy tudásintenzív növényről van szó, és félő, hogy a gazdálkodók kudarcai „bebetonozhatják” a jelenlegi termőterületet, amire már vannak is utaló jelek. A szója-előállítás kockázatos, ezért is kellene például az öntözésfejlesztést vele párhuzamosan végrehajtani, és Gyuricza Csaba szerint most már elengedhetetlen a hazai fehérjeprogram beindítása.

Az évi 3,5 millió tonnás takarmánypiacon a szója talán a legmeghatározóbb alapanyag – emelte ki Kulik Zoltán is, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A baromfiszektor 300 ezer tonnát használ fel belőle, a sertéstenyésztés 100 ezret, a marhatartás pedig 60-70 ezer tonnát, pedig ez akár 75-80 százalékban kiváltható lenne alternatív receptúrákkal. Ki kellene használnunk, hogy Európában nagyon kevesen képesek megvalósítani a GMO-mentes takarmányozást, nálunk viszont ez kivitelezhető lenne. Figyelembe kell venni azt is, hogy a génmódosított és GMO-mentes szója tonnánkénti piaci ára között legalább 40-80 dollár van, vagyis jobban meg kellene becsülnünk ezt az értékes alapanyagot.

A sertéstenyésztés az orosz embargó bevezetése után nehéz helyzetbe került, az EU-ban túltermelés következett be, az árak esni kezdtek – vázolta fel Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója. Mivel nyugaton csökkenteni kezdték a szaporítói hátteret, a trend idővel megfordult, így fél éve már 390 forint körüli kilogrammonkénti felvásárlási árral kalkulálhatunk, ami a 320-330 forintos bruttó önköltségi árral párosulva nyereséges termelést tesz lehetővé.


Gond viszont, hogy még mindig nincs elég malac a piacon, ezért Csitkovics Tibor szerint októberig biztosan megmarad a jelenlegi árszint. Ugyanakkor az embargó esetleges feloldása után sem jön el a Kánaán, mert Oroszországban időközben olyan fejlesztéseket hajtottak végre, hogy lassan túltermeléssel kell szembenézniük. A hazánkhoz hasonló kisebb országok a jövőben legfeljebb csak a réspiacokban gondolkodhatnak emiatt.

2017-ben a tejárak végre elérték a literenkénti 90 forintos szintet, és alighanem 95 forint körül fognak egy időre megállapodni – vélte Kulik Zoltán. A 65-70 forintos árak alaposan megtépázták az ágazatot, most tehát a rendeződés ideje jött el, de nem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon. 2018 tavaszán ugyanis alighanem megint túltermelésbe fordul a globális piac, és érkezhet az újabb áresés.

A baromfiágazatban a madárinfluenza miatt történt komoly átrendeződés, a feldolgozóiparunk prémium piacokról esett ki. A járvány által leginkább érintett víziszárnyasoknál nagy kihívás lesz, hogyan lehet zárt tartásban végigvinni a tenyésztésüket – fogalmazott meg egy problémát Bustyaházai László, az UBM Csoport ügyvezető igazgatója. De mondott jó híreket is, szerinte például a pecsenyekacsa lesz a jövő brojlercsirkéje, vagyis érdemes lesz vele foglalkozni. Egyelőre jól járt a tojástermelés is az állománycsökkenéssel, bár ezt a területet az 5 százalékos áfa bevezetése is segítette.

Kapcsolódó cikkek


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2015. Agrárszektor.hu