Ketyeg az óra: ezt már csak ma éjfélig intézheti el sok magyar
Az alanyi mentesség értékhatára 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen 18 millió forintra emelkedett.
Az alanyi mentesség értékhatára 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen 18 millió forintra emelkedett.
Spanyolországban lassan visszavezetik a zöldségek és gyümölcsök ÁFA-kulcsait a korábbi szintre.
Kedd késő este felkerült a Parlament honlapjára az egyes adótörvények módosításáról szóló tervezet.
A GUS adatai szerint nem feltétlenül a 0%-os ÁFA a zöldség-gyümölcsfogyasztás növeléséhez vezető út, legalábbis nem önmagában.
Lehet, hogy sem a tápoknál, sem máshol nem bírna el ilyen lépést a költségvetés.
Több növényi eredetű élelmiszert kellene fogyasztania a németeknek.
A szakértők szerint bizonyos élelmiszerek áfáját csökkenteni kellene.
Győrffy Balázs Harcz Zoltánnal beszélgetett.
A szakmai képviselet szerint a korlátozások feloldása kevés lesz.
Ellensúlyozná a neta forgalomcsökkentő hatásait a Pálinka Lovagrend.
Növekedési pályán a hazai halgazdálkodás.
Elkészült az Alföldi Tej Zrt. 15 milliárdos debreceni sajtgyára.
A várható módosítások a családi gazdaságokat és a kistermelőket is érintik.
Rengeteg, eddig tisztázatlan kérdést megválaszoltak a szakemberek.
A NETA borzolja a szeszipari kedélyeket.
A tartós és a hossza s friss tej is kikerül a manipulálható termékkörből.
Megszűnhetnek az áfacsalások is.
27 százalékos áfateher a hazai terméken.
Megalakult az agrárkamara élelmiszer-feldolgozási osztálya.
Évről-évre csökken a termőterület.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.