Áfacsökkentés: tízmilliárdok maradnak a családoknál
Az agrártárca tovább mérsékelné az élelmiszerek adóját.
Az agrártárca tovább mérsékelné az élelmiszerek adóját.
Folynak a tárgyalások a januári áfacsökkentésről.
Kiemelt támogatás, áfacsökkentés, piaci razziák - ezt lépjük a tejválságra.
Rengeteg vitát kavar a tejpiaci áfacsökkentés.
Új állatjóléti támogatást vezetnek be a baromfiszektorban.
A folyadéktejek kis részére terjedne ki az áfacsökkentés.
A liszt- és a takarmánypiacon is 5 százalékos áfát sürgetnek.
Ezt jelentheti, hogy csökken a tej, a tojás és a baromfi áfája.
Ennyit jelent a tej, a tojás, és a baromfihús áfacsökkentése. A kenyéráfa marad.
A NAK ott folytatná az áfacsökkentést, ahol a legtöbben feketéznek.
Ennyi pénzt nem mostanában kapott az élelmiszeripar.
Nagy lobbizás indult meg a sikeresnek tűnő sertésáfa-csökkentés után.
Már ezer forint alá esett egy kiló disznóhús ára.
Az áfacsökkentés hatásait a fogyasztók és a termelők is tapasztalják.
Monitoring rendszerrel tesztelik az áfacsökkentés piaci hatásait.
Szigorú ellenőrzésekkel kényszerítenék ki, hogy olcsóbb legyen a sertéshús.
A tárca szerint lehet, hogy nem vágnak több tehenet, csak többről tudunk.
Összefogásra szólít fel a szervezet.
Újabb élelmiszereknél csökkentették az adót.
Megfeleznék Szlovákiában az alapvető élelmiszerek áfáját.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.