2025 második felében emelkedhet a hitelállomány az agráriumban
Szabó István szerint az érdemi hitelnövekedés csak 2026-ban fog megtörténni Magyarországon.
Szabó István szerint az érdemi hitelnövekedés csak 2026-ban fog megtörténni Magyarországon.
A száj- és körömfájás felpörgetheti a járványvédelmi fejlesztéseket az állattartó gazdaságoknál.
Nyáron és ősszel felpörög a döntések lezárása, de addig is lesznek új kiírások – hangzott el az Agrárium konferencián.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák maguktól is elindultak a precíziós gazdálkodás irányába.
Az állatokat fenyegető betegségek ellenére teljesen biztonságosak a magyar boltokba kerülő állati eredetű élelmiszerek.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
A pályázatokról fog szólni az agrárfinanszírozás 2025-ben, az igazi sláger pedig az ehhez kapcsolódó kamattámogatás lehet.
Az állattartásnak a jövőben is meghatározó szerepe lesz a magyar mezőgazdaságban.
Kétszáz milliárd forint érhető el a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekhez.
Várhatóan nyáron indulnak az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok.
Hatalmas lehetőség előtt áll a magyar állattenyésztési ágazat az új támogatásokkal.
Nincs túl fényes helyzetben az európai és a magyar sertéságazat, de azért vannak biztató előjelek is.
Az ágazat szereplői szerint idén már tényleg kezdeni kell valamit az EU-ba beáramló ukrán áruval.
A tavalyi év nehézségei ellenére is óriási lehetőséget kaptak a fejlesztésekre a magyar állattartók.
Újból pályázható az állattartó telepek fejlesztésének támogatása.
Több száz pályázat megvalósítására kértek további időt a nyertesek.
Szinte minden állattartó pályázhat majd.
Országosan eddig már 466 pályázat kapott pozitív elbírálást.
Az első pályázati kiírások már áprilisban meg fognak jelenni.
A folyamatos fejlesztésekkel még biztonságosabb lehet az élelmiszer-ellátás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.