Egyre nagyobb a bizonytalanság Nagy-Britanniában a tejtermelés jövőjét illetően.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Dombovári Márk Imrét az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad működésének biztosításáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
Bóna Szabolcs kifejtette, hogy az ágazatnak a nyersanyagtermelés helyett a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására kell átállnia.
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Megjelent a Modern Állattenyésztők Magazinjának legfrissebb száma, amely interaktív digitális kiadványként várja az olvasókat.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Piaci, időjárási és állategészségügyi nyomással is küzdenek a termelők.
Repülőgépen szállítani élő állatokat elsőre szokatlannak tűnhet, bizonyos esetekben azonban ez a legkíméletesebb és leghatékonyabb megoldás.
A görögországi Leszbosz szigetén tomboló ragadós száj- és körömfájás-járványban már az első sertéseket is le kellett ölni.
A lucerna az egyik legfontosabb takarmány, de emberi fogyasztása is egyre jellemzőbb.
A szakértők szerint a jövőben nem a takarmány mennyisége lesz a nagy kérdés, hanem az alkalmazkodás.
A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet az aktuális piaci helyzetre hívta fel a magyar termelők figyelmét.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások idei több mint 1200 milliárd forintos keretéből 487,7 milliárd forintot fizettek ki az első negyedévben.
A rendkívüli aszály és a tartós kánikula súlyos takarmányhiányt, valamint drasztikus áremelkedést idézett elő a hazai mezőgazdaságban.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
A súlyos veszteségeket okozó nyugat-európai hőhullám miatt már a mezőgazdaságban is komoly gondok vannak.
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
