Súlyos hiány miatt kerülhet előtérbe a rovarfehérje Magyarországon
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
A tejpiaci válság kezelésére kamattámogatást hirdetett Bóna Szabolcs, agrárminiszter.
A legújabb technológiáknak hála mára már lehetővé vált a hőstressz korai detektálása a szarvasmarhatelepeken.
Az első genetikailag módosított rovar kaphat teljes körű engedélyt az Egyesült Államokban.
A kérődzők metánkibocsátása gyakran kerül a klímaviták középpontjába, de van megoldás.
A brit Nemzeti Gazdaszövetség a rendkívüli hőség miatt arra kéri a baromfitartókat, hogy folyamatosan ellenőrizzék az istállók és a szállítás körülményeit.
A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat.
Tizenöttel több hőhullámos nap jöhet, ami a szarvasmarha-ágazatot is súlyosan fenyegeti.
Hosszú idő után ellenség helyett újra kiemelt jelentőségű ágazatként tekint az állattenyésztésre az Európai Bizottság.
Egyre nagyobb a bizonytalanság Nagy-Britanniában a tejtermelés jövőjét illetően.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Dombovári Márk Imrét az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad működésének biztosításáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
Bóna Szabolcs kifejtette, hogy az ágazatnak a nyersanyagtermelés helyett a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására kell átállnia.
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Megjelent a Modern Állattenyésztők Magazinjának legfrissebb száma, amely interaktív digitális kiadványként várja az olvasókat.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Piaci, időjárási és állategészségügyi nyomással is küzdenek a termelők.
Repülőgépen szállítani élő állatokat elsőre szokatlannak tűnhet, bizonyos esetekben azonban ez a legkíméletesebb és leghatékonyabb megoldás.

Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.
Riasztó képet fest a friss munkavédelmi jelentés a magyarországi munkakörülményekről.
Számos körtefajtának a gyümölcsét nem akkor kell leszedni, amikor már puha és fogyasztásra kész.