Jön az áttörés? Átalakulhat az európai állattenyésztés, ez vár a termelőkre
Hosszú idő után ellenség helyett újra kiemelt jelentőségű ágazatként tekint az állattenyésztésre az Európai Bizottság.
Hosszú idő után ellenség helyett újra kiemelt jelentőségű ágazatként tekint az állattenyésztésre az Európai Bizottság.
Egyre nagyobb a bizonytalanság Nagy-Britanniában a tejtermelés jövőjét illetően.
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Dombovári Márk Imrét az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad működésének biztosításáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
Bóna Szabolcs kifejtette, hogy az ágazatnak a nyersanyagtermelés helyett a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására kell átállnia.
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Megjelent a Modern Állattenyésztők Magazinjának legfrissebb száma, amely interaktív digitális kiadványként várja az olvasókat.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Piaci, időjárási és állategészségügyi nyomással is küzdenek a termelők.
Repülőgépen szállítani élő állatokat elsőre szokatlannak tűnhet, bizonyos esetekben azonban ez a legkíméletesebb és leghatékonyabb megoldás.
A görögországi Leszbosz szigetén tomboló ragadós száj- és körömfájás-járványban már az első sertéseket is le kellett ölni.
A lucerna az egyik legfontosabb takarmány, de emberi fogyasztása is egyre jellemzőbb.
A szakértők szerint a jövőben nem a takarmány mennyisége lesz a nagy kérdés, hanem az alkalmazkodás.
A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet az aktuális piaci helyzetre hívta fel a magyar termelők figyelmét.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások idei több mint 1200 milliárd forintos keretéből 487,7 milliárd forintot fizettek ki az első negyedévben.
A rendkívüli aszály és a tartós kánikula súlyos takarmányhiányt, valamint drasztikus áremelkedést idézett elő a hazai mezőgazdaságban.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.

Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.